Támogatják az ökológiai gazdálkodás bővülését

Az aktuális trendekről és kihívásokról a szakmai napot megnyitó Feldman Zsolt beszélt, kiemelve, hogy az ökológiai gazdálkodás erősen tudásintenzív műfaja a mezőgazdasági termelésnek. Ezért kiemelt szerepet szánnak a képzési, tanácsadási és innovációs rendszereknek, amelyekre az eddiginél több uniós és hazai forrást biztosít a minisztérium. A mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár elmondta, hogy az elmúlt években jelentős fejlődés jellemezte az ágazatot.
Az ökológiai művelésbe vont területek arányát nézve a harmadik legnagyobb nettó területnövekedést Magyarország produkálta az elmúlt időszakban. 
– 2020-ra 6,12 százalékos területmértéket értünk el. Ennek a részaránynak a tíz százalékra való emelését céloztuk meg felelősen és reálisan 2027-ig az Ökológiai Cselekvési Tervben – utalt a fő célkitűzésre Feldman Zsolt. Elhangzott, a hiánypótló cselekvési terv legfőbb értéke, hogy komplexen tekinti át a biogazdálkodás fejlődési lehetőségeit. Előirányozza, hogy olyan támogatási rendszer jöjjön létre, amelyben az ökológiai gazdálkodók hosszú távú megélhetést és szakmai sikereket mondhatnak magukénak, miközben kiszolgálják a bővülő hazai és uniós bio- élelmiszer-piacot. 
A minisztérium adatai alapján március végéig 90 százalékban már elbírálták az ökológiai gazdálkodásra beérkezett legutóbbi, 2021-es pályázatokat. A döntések alapján 3400 gazdálkodó mintegy 150 ezer hektárra kapott éves szinten 33 milliárd forintos ígérvényt a következő hároméves időszakra. A maradék tízszázaléknyi pályázatról hozott döntéseket rövidesen szintén közzéteszi a minisztérium, annyi azonban már most látható, hogy a támogatott területek 60 százaléka szántó, így az eddigi gyeptúlsúly megfordulni látszik az ökoágazatban. Az is kiderült, hogy a szaktárca szándékai szerint az ökológiai gazdálkodást, ökológiai termék-előállítást folytató gazdálkodók is támogatásban részesülnek, és forrást biztosítanak egy új, hazai ökovédjegy megteremtéséhez is. A szakmai szereplők egyetértenek abban, hogy a sikeres ökológiai átálláshoz a gazdáknak szaktanácsadásra, hozzáférhető piaci adatokra és termékpálya-fejlesztésre, valamint értékesítési együttműködésre van szükségük. A tudásátadás az új kutatási eredmények gyakorlati alkalmazása tekintetében is kulcsfontosságú, továbbá szükség van olyan szakemberek képzésére, akiket a gazda bevonhat a mindennapi munkába. Nélkülözhetetlenek tehát a bemutatóüzemek, a jól felszerelt ökotangazdaságok, illetve a megfelelő szak- és felsőoktatás megteremtése. 
A 2030-ig meghirdetett Megújuló vidék, megújuló agrárium elnevezésű program bemutatása során Juhász Anikó helyettes államtitkár ismertette a generációváltásra irányuló azon jövőképet és eszközrendszert, amellyel növelni szeretnék a 40 év alatti gazdálkodók számát. A fiatalítási célokkal párhuzamosan fontos a szakképesítéssel rendelkező gazdálkodók arányának megkétszerezése is. A fenntarthatóság, a digitalizáció és az innováció fontos hívószó lehet a fiatalok megszólításához. 
A szakmai napon a résztvevők képet kaptak az ökológiai mezőgazdaság hazai helyzetéről, a biotermelés jövedelmezőségéről és a biodiverzitásra gyakorolt pozitív hatásáról, valamint szóba kerültek azok az elvárások is, amelyeket a szakma egy új hazai öko-feltételrendszerhez és védjegyhez fog kapcsolni. 
A digitális átállásról is szó esett, amelynek részeként a legeltetett húsmarha ágazatban használható precíziós állattenyésztési megoldásokat és gyakorlati tapasztalatokat mutatták be a szakemberek.