Kovács Árpád: "A világon a legdrágább dolog a gyűlölet"

Markovszky György, a VMKIK elnökének köszöntője után Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke a háború apropóján kifejtette, nem az ukrán-magyar, illetve a magyar-orosz kereskedelem mérete az érdekes, hiszen a magyar gazdaági teljesítményben az export-import arány két százalék
körüli. A lényeg, hogy Oroszországgal például az élelmiszer- és gyógyszeriparban, a pénzügyek terén van érdekeltségünk, az ukrán mezőgazdaság kiesése pedig a világban okozhat élelmiszer-problémákat, emellett hazánknak jelentős kis- és középvállalati kapcsolatai vannak Ukrajnával.

– A költségvetést a háború miatt újra kell tervezni, az infláció, illetve a GDP mértékét még nem lehet meghatározni, az inflációs várakozásoknak növekvő, a gazdasági teljesítménynek lefelé mutató kockázatai vannak. Jó pozícióban volt a magyar gazdaság év elején, ha a háború nem húzódik el, akkor a helyzet pozitív tartományban maradhat, a társadalmi programok megmentésére van esély, mindenki megkapja a nyugdíját, fizetését, maradnak a családvédelmi programok – sorolta Kovács Árpád. 

– Pluszterheket jelent a menekültek ellátása, nem lehet spórolni a védelmi kiadásokon, a szolidaritásban, az adakozásban a magyar társadalom szép teljesítményt mutat. A világon a legdrágább dolog a gyűlölet. Ha érzelmi motívumok is tevődnek hozzá, és nem a racionális értékek, indokok a meghatározóak, akkor a kiszámíthatatlan következmények megerősödnek – fogalmazott a Költségvetési Tanács elnöke. 

Hozzátette, a világgazdaságban változás mutatkozik, a harmadik világ, így Ázsia, Dél-Amerika gazdasági ereje töretlenül nő, a világ óriásvállalatai erőteljesen kötődnek Kínához. Világszerte óriási tőkepénzek halmozódtak fel, az államokét messze meghaladó gazdasági teljesítmények mutatkoznak adott vállalatcsoportok részéről, a világ tíz legnagyobb vállalata a Föld egészének a gazdasági teljesítményére képes. A világon csak 29 olyan ország van, melynek nagyobb a gazdasági teljesítménye, mint egy hatalmas üzleti konglomerátumé. 

Kovács-Toperczer Katalin, az Európai Bizottság (EB) magyarországi képviseletének vezető gazdasági szakértője az Európai Bizottság utóbbi, február eleji előrejelzéséről beszélt, melyben már érzékelhető az Európai Unió (EU) keleti határán megjelent feszültség. Az európai helyzetről elmondta, négyszázalékos emelkedésre számítottak idén, és a háború miatt nem lehet tudni, ezt lehet-e tartani. Korábban is látták, hogy az infláció nő az eurózónán belül is, erre az évre 3,8 százalékkal számoltak, ami főként az energia- és élelmiszerárak növekedéséből adódott, de probléma van az ellátási láncban is. Mindez az utóbbi két hétben csak fokozódott. 

Az Európai Bizottságnak még nincs friss előrejelzése, de az elemzések alapján lehet látni, hol lesznek problémák, ilyen az infláció, az energiaárak, a kereskedelem. Utóbbi Ukrajnával, illetve Oroszországgal csökken vagy leáll, ami gondot okoz az ellátási láncban. Ez már érezhető például az autóiparban. Számítani lehet arra, hogy nehézségek adódnak a pénzügyi piacokon is, és újabb fiskális intézkedések várhatók, melyek segíthetik a gazdaságot, ilyen például a hadiipar erősítése. 

A szakember kitért a humanitárius segítségre Ukrajnába, Moldovába, a határigazgatás támogatására, a menekültek védelmére, befogadására. Lényeges a szolidaritási platform, ahol a tagországok egymással tudnak kommunikálni a háborús menekültek befogadását illetően. A kohéziós alapokat, ahogy a járvány alatt is történt, most is rugalmasabban lehet felhasználni, százszázalékos finanszírozással. Az állami támogatási szabályokat célszerű kicsit lazítani, hogy segítsék a cégeket, amelyeket érint a háború. 

Szó volt még a vírus miatt létrehozott Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről, melynek célja, hogy segítse az európai gazdaságot a kilábalásban, amire most ismét szükség lesz. Van egy nagy hitelkeret is, amit még nem vett fel Európa, és ezzel is segíteni lehet majd a gazdaságot, amikor problémák jelentkeznek a háború miatt.