Finom, kevés és drága: ilyen idén a málna

Az 1990-es évek elején még 27 ezer tonnányit szüreteltek az ország málnatermő ültetvényeiről, de évek óta már csak 800–1000 tonna között van a betakarított termésmennyiség, ami a hazai igények kielégítésére sem elég. A hiányt spanyol, olasz, lengyel, sőt dél-amerikai importtal, illetve fagyasztott gyümölcs esetében szerb behozatallal pótoljuk.

Az itthoni megállíthatatlan területcsökkenésnek több oka is van, de főként a klímaváltozást, a munkaerőhiányt és a piaci lehetőségek átalakulását lehet érte okolni. A málna nagyon nehezen viseli a megváltozott időjárást. Nem szereti a téli, főleg nem a tavaszi fagyokat, s „ki nem állhatja” az utóbbi években nyaranta berobbanó 30 fok feletti, a málnaszemeket szinte leaszaló forróságot. Ezért érthető, hogy termőterülete egyre északabbra húzódik, s ma már Lengyelországban például jobbak a termesztéséhez szükséges klimatikus viszonyok, mint nálunk. Az utóbbi években egyébként Lengyelország az Európai Unió legnagyobb málnatermelőjévé fejlődött, s éves szinten 100 ezer tonna körüli termést takarít be. Ráadásul a gépesítést is megoldották az ottani gazdák, a betakarítást speciális kombájnokkal végzik – mondja Hunyadi István, a FruitVeb (Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács) ügyvezető igazgatója.

A területcsökkenés másik döntő oka a munkaerőhiány, mivel a betakarítása nagyon kézimunka-igényes. A feladatra szinte lehetetlen munkaerőt találni, s ha sikerül is, borsos bért kell fizetni érte. Annak, hogy kevés a málna a piacon, még az is az oka, hogy nincsenek nagyüzemi málnaültetvények, feldolgozásra, illetve friss fogyasztásra csak néhány, pár hektáros ültetvényen és a kiskertekben termelnek. A málnások többsége kiöregedett, újakat pedig eddig csak elvétve telepítettek. Már elavulttá váltak a klasszikus termesztési módszerek is.

Azon kevesek azonban, akik még kitartanak a málna mellett, új technológiás, intenzív termesztéssel próbálkoznak, s fólia alatt, edényekben, termesztőközegben nevelik a növényeket. Bár többen „esküsznek” a jól bevált, régi, fertődi nemesítésű fajtákra, a fólia alatti ültetvényeket többnyire már nem azokkal, hanem a modern termesztési technológiának megfelelő fajtákkal telepítik be. S bár ezeknek a próbálkozásoknak az eredményeként nem is tér vissza a málnatermesztésünk hajdani fénykora, abban segítenek, hogy kertészeti kultúránkból ne tűnjön el végleg ez a finom gyümölcs.