Még mindig nagyon sok gazdálkodó nem köt biztosítást a terményére

Káreseményt követő teljes kártalanításra viszont csak akkor számíthat a gazdálkodó, ha termelési értékének legalább a 51 százalékára biztosítást köt.

Póczik András, az Agape2000 Kft. ügyvezetője, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének szakértője szerint ennek ellenére még mindig nagyon sok az olyan gazdálkodó, aki nem köt biztosítást terményére.

Pedig a kormányzat 2012 óta támogatja a biztosításkötést, így a gazdálkodóknak biztosítástól függően csak a biztosítási díj 30-60 százalékát kell kifizetniük.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara adatai szerint 2017-ben és 2018-ban is hárommilliárd forint körül volt az az összeg, amit biztosítás hiányában nem tudtak kifizetni a gazdálkodóknak. – Az agrárbiztosítás jelenleg négy pilléren nyugszik. A terület­alapú támogatásokhoz kötött kárenyhítési rendszeren, a gazdálkodó által megkötött biztosításokon, a jégkárelhárító – azaz a jéger rendszeren – és a krízisbiztosításokon. Ahhoz, hogy a kárt szenvedett gazdálkodót kártalanítsák, először is a területalapú támogatás igénylésekor jeleznie kell, hogy részt kíván venni a biztosítási rendszerben. Bár ez csak egy iksz behúzása a formanyomtatványon, mégis sokan kihagyják. Ha a gazdálkodó úgy dönt, hogy biztosítást köt, akkor a tárgyévi biztosítási támogatás lehívásának az is feltétele, hogy a biztosítási díjat határidőig fizesse be, és legalább a termelés referenciaértékének 51 százalékára biztosítsa a terményt – mondta el lapunknak Póczik András.

Támogatott mezőgazdasági biztosítást jelenleg négy biztosítótársaságnál köthet a gazdálkodó. Idén a tavalyinál négymilliárd forinttal többet szán az állam a biztosításokra, összesen 11 milliárd forinttal támogatja meg a mezőgazdasági biztosításokat. Három biztosítási típus közül lehet választani, amit a jellemző kockázat, illetve a termelt terménytől függően lehet választani. Aki A típusú biztosítást köt, az 70 százalékos biztosításintenzitásra számíthat, azaz támogatásként megkapja a biztosítási díj 70 százalékát. Aki más kategóriát választ, vagy a terménye más kategóriá­ba tartozik, az 40 százalékos támogatás intenzitásra számíthat. Az A típusú biztosítás köthető a legfontosabb szántóföldi növényekre, szőlőre, almára, körtére, csonthéjasokra és héjasokra. Ez a biztosítási típus mind a nyolc mezőgazdasági kockázattal számol: az őszi, téli, tavaszi fagy; a jég; vihar; az aszály; az árvíz és a felhőszakadás okozta kárt is biztosítja. (Tűzkár továbbra is térül, de nem jellemző kockázatként). B típusú biztosítást a nyolc kockázat ellen zöldségnövényekre és más ültetvényekre lehet kötni. C típusú biztosítást bármilyen növényre lehet kötni, egy-két vagy három kockázat megjelölésével köthető.

Lengyel Kálmán Veszprém környékén 82 hektáron folytat szántóföldi növénytermesztést. – A tapasztalat azt mutatja, hogy egy átlagos biztosítás ára egy átlagos kultúrára nagyságrendileg a termelési érték nyolc-kilenc százaléka, ami, ha a támogatással is számolunk, hektáronként öt-nyolcezer forintba kerül végül a gazdálkodónak. Szerintem ez nem olyan nagy összeg, mégis van saját biztosításunk és jogalapunk arra, hogy a kár­enyhítési alapból is kifizetéshez juthassunk, ha valamilyen kár bekövetkezik. Én 2015 óta kötök biztosítást, és eddig csak egy kifizetésem volt 2016-ban, amikor az őszi búzámat verte el a jég. Ott nagyon korrekt volt az ügyintézés. Azóta szerencsére nem volt károm. Szerintem egy intenzíven gazdálkodó termelőnek mindenképp érdemes megfontolnia a biztosításkötést. Aki csak a területalapú támogatás szintjén tartja a jövedelmezőséget, annak nem biztos, hogy megéri – mondta el a Naplónak Lengyel Kálmán.

Januárban Magyarországon is elindult a krízisbiztosítások rendszere, melyek krízist okozó, véletlenül, váratlanul bekövetkező károk ellen biztosítják a gazdálkodókat. Ilyenek lehetnek például a teljes állomány kötelező elpusztításával járó megbetegedések, például szarvasmarháknál a száj- és körömfájás. De az ilyen krízisbiztosítások jelenthetnék a megoldást például a Covid-járvány miatti piacvesztésre, ami tavaly jelentős volt a balatoni borászatoknál.