Jövedelmező a kukoricatermesztés

– A porba vetés miatt a kelés is vontatottan haladt, de amikor már nagyon kellett, mindig volt annyi csapadék, ami átlendítette a kukoricát a holtponton. Nyár közepére már kiegyenlítettebb volt a kép – idézte fel megkeresésünkre Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke.

Megyénkben a nagyobb gazdaságok többnyire hibrid vetőmagot használnak, és attól függően, hogy a megye mely részén helyezkednek el, választanak rövidebb vagy hosszabb tenyészidejű fajtákat. Míg a melegebb területeken a hosszabb FAO-számúak (nemzetközi jelölés a tenyészidő hosszának meghatározására) is jól beérnek kisebb aratáskori nedvességtartalommal, a bakonyi klímához elsősorban a korai, 300–399 FAO-számú (140–150 nap tenyészidejű) és a középérésű, 400–499 FAO-számú (150–160 nap tenyészidejű) hibridkukoricák termesztése jöhet szóba, a késői fajták nem érnek be, megmarad a zöld szár és a vízleadás is nehézkes.

– A legtöbb gazdálkodó a vetőmag esetében ragaszkodik a jól bevált fajtákhoz, de vannak, akik szeretik az új hibrideket is kipróbálni. A fajtaválasztás függ az adott talaj minőségétől is, hiszen a többéves tapasztalat azt mutatja, hogy gyengébb talajok esetében nincs releváns hozamnövekedés a drágább vetőmag használata esetén sem – fejtette ki Győrffy Balázs elnök.

Mint mondta, kiemelten fontos a megfelelő időben történő tápanyag-utánpótlás – alapműtrágyát, fejtrágyát és néhol lombtrágyákat is alkalmaztak –, valamint az időben és jól elvégzett növényvédelem, hiszen a megfontolt növényvédő szeres kezelésekkel tovább növelhető az ágazati nyereség. A gyomirtás általában jól sikerült, sok helyen egyébként csak egy talajfertőtlenítés történt, vagy preemergens (csírázás előtti) gyomirtóval kezelték az állományt. Ezt követően rovarölőt, gombaölőt többnyire az egész tenyészidő alatt nem volt szükséges kijuttatni. Több helyen a kukoricabogár tűréshatáron belüli mértékben volt jelen az állományokban, így nem védekeztek ellene növényvédő szerrel. Inkább agrotechnikai megoldásokat alkalmaznak, kivárják a négy-öt évenkénti vetésforgót. Egyes területek azonban fertőzöttebbek, itt elengedhetetlen a kukoricabogár elleni vegyszeres védekezés.

– Jelenleg a kukorica betakarítása a végéhez közelít Veszprém megyében. A betakarítás idején lehullott sok csapadék megnehezítette a gépi munkálatokat és növelte a termény nedvességtartalmát, melyet nagyban befolyásol a talaj vízháztartása is. Az eső lassította a kukorica szárának leszáradását és a csövek vízleadását, a homokosabb talajokon 17 százalék körüli, a kötöttebb szerkezetű talajok esetén 23 százalék körüli volt a kukorica nedvességtartalma – hangsúlyozta Győrffy Balázs.

Mint megtudtuk, a rosszabb minőségű talajokon átlagban hektáronként hét tonna hozamot értek el, de van több jelentősebb termelő, akinek sikerült hektáronként 10-12 tonnás termést is betakarítani. A nyers kukorica felvásárlási ára tonnánként 42-44 ezer forint között mozog, a kereslet folyamatosan nő. A májusi morzsolt felvásárlási ára jelenleg 55-60 ezer forint tonnánként.

Az elnök hozzátette, a kukorica szárítása nagyon költséges, ezért a gazdálkodók mérlegelik a kombájntiszta nedves kukorica értékesítését is, melyre a Fejér megyei Szabadegyházán van lehetőség 28–34 százalékos víztartalommal. Összességében elmondható, hogy a minőség jó, a piaci árak fölfelé tartó tendenciát mutatnak. Raktározási gondok nincsenek, a szárítók üres csarnokokkal várják a tételeket, a legtöbb helyen kikerültek már a kalászosok, javarészt pedig a napraforgót is elszállították. Több nagyobb, profi gazdaság saját tárolókapacitással rendelkezik, ez kiegészülve a szárítók tartalékaival mindenképpen elegendő kell, hogy legyen.

– Kiemelkedően jó helyzetben vannak azon gazdák, akik jó eredményeket értek el, és korábban nem kötötték le a terményt. Akik korábban például a várható termés felét vagy harmadát kötötték le, a „szabad” terményhányaddal most szintén jól profitálhatnak. Azok bosszúsak, akik a termés nagyobb részét tavasszal vagy nyáron lekötötték, mert ez a lépés most több százezer, akár millió forintos veszteséget is jelent. A kukoricatermesztés jövedelmezőségére az idei évben egy nagyon szerencsés kombináció látszik megvalósulni: magas ár és jó terméseredmény. Bár a hosszú távú jövedelmező termesztés sikerének titka évek óta a talajviszonyokhoz alkalmazkodó, legkedvezőbb vetőmagfajta kiválasztása, a megfelelő tápanyag-utánpótlás és növényvédelem, valamint a gazdák szakmai felkészültsége és a szaktanácsadás együttese – árulta el zárásként Győrffy Balázs elnök.