Zászlók a pultokban: spanyol vagy magyar hús kerül a veszprémi áruházakba?

– Fontos, hogy a vásárlók tisztában legyenek azzal, hogy milyen élelmiszert vásárolnak. Ez elsősorban élelmiszer-biztonsági kérdés, hiszen, ha valaki húst árul, felelősséget vállal, hogy jó minőségű terméket rak a fogyasztók elé. Ha ismert a hús származása, akkor nyomon követhető, az élelmiszerlánc a sertéstartóig visszavezethető. A rendelet másik célja, hogy a tudatos fogyasztói magatartást erősítsük. Úgy gondoljuk, hogy a magyar emberek szívesebben vásárolnak magyar húst. Ez nem csak biztonságosabb, de erősítik vele a magyar élelmiszeripart és a magyar gazdákat is – mondta el lapunknak Horváth István a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének (MSTSZ) elnöke.

A szakember szerint eddig nem az volt jellemző az áruházláncokban, hogy a fogyasztói igények jelentek meg a húspultban, hanem inkább az, hogy a beszerzők Európán belül hol tudtak olcsóbban fagyasztott húst venni. Gyakran ezekből a húsokból hirdettek nagy akciókat, származási helyként az Európai Uniót megjelölve.

– Nem lehetett tudni pontosan hol vették a húst, hogy mi az oka a rendkívül alacsony árnak, és ismeretlen volt az útja is, mondjuk Spanyolországból egy veszprémi áruházig. Spanyolországban eleve jellemző, hogy hónapokig tárolják fagyasztva a húst hűtőházakban, majd amikor a hűtőház megtelik akkor ezt akciósan elhelyezik Európa piacain. Csak nem lehet tudni, hogy a kamion pontosan milyen utat járt be, volt e közben műszaki probléma és előtte hány hónapig tárolták a húst – tette hozzá a szakember.

A spanyol húsipar ugyanis némileg eltér a többi európai országétól. Csúcstermékük a spanyol (Serrano) sonka, amiből rengeteget adnak el szerte a világban. A drága sonka melletti egyéb sertésrészek Spanyolországban szinte mellékterméknek számítanak, ráadásul ezt a terméket döntően a spanyol zsírsertésből, az Ibericoból állítják elő, így rengeteg fagyasztott hús és fehéráru képződik, melynek elsődleges piacai azután az árérzékeny európai országok lesznek.

Horváth István elmondta azt is, hogy Európában a sertéshús ára mindenhol a német árhoz igazodik, a magyar termelőtől ugyanannyiért veszik meg a sertéshúst, mint egy német termelőtől. Ha valamiért 20–30 százalékkal olcsóbb hús jelenik meg a piacon, annak valami más oka is van. A várakozások szerint az új jelölési rendszer a piaci mozgásokat is átláthatóbbá teszi majd. Az exportált hús jelentős része termékalapanyagként érkezik az országba. A diszkont láncokban kapható töpörtyű, vagy kenyérszalonna nagy részét ma fagyasztott spanyol fehéráruból állítják elő.

– Az élelmiszer egy bizalmi termék. Ha veszünk egy cipőt, vagy egy órát, akkor hosszan elbíbelődünk azzal, hogy melyiket válasszuk, és adott esetben értéken felül is megvásároljuk. Ha bemegyünk egy szupermarketbe, akkor azt nézzük, hogy mi az olcsó, mi az akciós, és nem azt, hogy mennyi a hústartalma, vagy, hogy van-e benne tartósítószer. A bizalmi termékkel vagyunk felületesek, pedig pont a húspultnál kéne többet elkölteni, és nem a cipőboltban – fejezte be Horváth István.

A rendelet betartását a Nébih szakemberei ellenőrzik. A rendelet jelenleg csak sertéshúsra vonatkozik, de kedvező tapasztalatok esetén a jogszabály­alkotó kiterjesztheti a szabályozást más húsokra is.