Feleannyi jégkárt jelentettek, mint a védekezés nélküli utolsó évben

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közleménye szerint idén már április 15-től működött az országos jégkármérséklő rendszer. Európában egyedüliként Magyarországon épült ki az ország teljes területét lefedő rendszer 2018 tavaszán, melynek kedvező hatása már az első évben jelentkezett – hangsúlyozta Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára. A rendszer működtetésére az Agrárminisztérium a Kárenyhítési Alapból évente 1,5 milliárd forintot biztosít a kamara számára.

Feldman Zsolt kiemelte, hogy a rendszer működése többszörösen kifizetődik az országnak, hiszen a megtérülést nemcsak az mutatja, hogy 2017-ről 2018-ra egymilliárd forinttal csökkentek a Kárenyhítési Alap jégkárok után fizetett kiadásai, de ezen túl is jelentős károktól védte meg a gazdálkodókat, az ingatlanokat, eszközöket és az ipari létesítményeket egyaránt.

Az országos jégkármérséklő rendszer második üzemelési évében a gazdálkodók 37 ezer hektárra jelentettek be jégkárt, ami nagyjából fele a 2017-es, országos védekezés nélkül töltött utolsó évnek.

A jégkár aránya a bejelentett mezőgazdasági káron belül 12 százalék volt, míg korábban ez többször is elérte a 37 százalékot, így a statisztikák szerint az elmúlt öt évhez viszonyítva ez a szám kevesebb mint felére csökkent.

– Ugyan ezek még csak a bejelentett károk, a tényleges kárkifizetésekről csak jövőre lesznek majd adatok, de tény, hogy az országos jégkármérséklő rendszer második évében is több milliárd forint kárt előztünk meg csak a mezőgazdaságban – húzta alá Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke a jégkármérséklő rendszer évértékelő sajtótájékoztatóján.

A NAK üzemeltetésében idén már április 15-én elindított országos jégkármérséklő rendszerben a védekezést végző talajgenerátorok a szeptember végéig tartó védekezési szezonban országosan 101 napon kaptak riasztást. A megyei adatokból kiderül, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye a csúcstartó, ahol 447 órát, míg Győr-Moson-Sopron megyében 227 órát üzemelt az országos jégkármérséklő rendszer. Veszprém megyében 50 napon kellett bekapcsolni a generátorokat, melyek átlagosan 302 órát működtek.

A jégkár aránya az összes bejelentett mezőgazdasági káron belül 2018-ban és 2019-ben 13 százalék alatt maradt, míg 2015–2017-es átlag 32 százalék felett volt, így a statisztikák szerint a jégkármérséklő rendszer használata nélküli időszak átlagához viszonyítva ez az arány több mint 60 százalékkal csökkent.

Míg az összes zivatarhoz tartozó kár növekedett a tavalyihoz képest – 2018-ban 45,5 ezer hektár, 2019-ben pedig 85 ezer hektár volt –, addig a jégkárarány a zivatarkárokon belül a 2018-as közel 50 százalékról 44 százalékra csökkent, míg a 2015–2017-es átlag több mint 84 százalék volt. Ez annak tudható be, hogy bár a szélsőséges időjárási viszonyok között a jégeső kialakulásának esélye nagy volt, de a jégkármérséklő rendszer használatával sikerült mérsékelni a kialakuló jégszemek méretét, így lehetett megelőzni a károkat. A jégkár csökkenő aránya kétségtelenül a védekezés hatásának tudható be.

Az országos jégkármérséklő rendszer első évében az elmúlt 30 év legzivatarosabb tavasz végének és nyarának voltunk elszenvedői. Ezek után nyugodtabb évre számíthattunk, azonban a természet erre rácáfolt. Nyár elején meglehetősen sokszor halhattunk az egyre inkább szélsőséges időjárási viszonyokról Európa-szerte. Hazánkban is többször tapasztaltuk az ország több területén kialakult heves viharokat, felhőszakadást és zivatarokat is, amelyek viharos, néhol orkánerejű széllel, viszonylag rövid idő alatt nagy mennyiségű csapadékkal és jéggel érkeztek.

Időjárás szempontjából nagyon ritka két egyforma év, a zivataros napok számának tekintetében hasonló, a zivatarok kialakulásának szempontjából viszont teljesen eltérő két évet tudhatunk magunk mögött a jégkármérséklő rendszer működtetésének első két évében. Ez azzal magyarázható, hogy a zivatarok elkülöníthetők lokálisan kialakuló és frontrendszerekkel érkezett zivatarokra. Ezek közül 2018-ban a lokálisan kialakuló zivatarok uralkodtak, ezek többször fordultak elő a korábbi évekhez képest. Mindennek meteorológiai hátterében az állt, hogy a csapadékot okozó képződmények távol maradtak hazánk térségétől. Az ilyen típusú zivatarok viszonylag rövid idő alatt alakulnak ki, és nagy mennyiségű csapadékot okoznak egy adott területen. Ezzel ellentétben 2019-ben a jégármérséklő rendszer védekezési időszakában a zivatarok érkezése, kialakulása a határainkon túlról érkező frontokhoz volt köthető, amelyek orkán- erejű széllel, viszonylag rövid idő alatt nagy mennyiségű csapadékkal érkeztek. A 2019-es évben is többször tapasztalhattuk a szélsőséges időjárási viszonyokat, heves zivatarokat, többek között borsó-, cseresznye-, egy-egy esetben diónagyságú jég hullását.

– A fokozott védekezés ellenére az ország néhány pontján természetesen hullott jégeső, hiszen nincs olyan technológia, amellyel teljesen kiküszöbölhető ez az időjárási jelenség. A rendszer hatékonyságával kapcsolatban azonban kijelenthető, hogy az országos jégkármérséklő rendszer már ismételten beváltotta a hozzá fűzött reményeket – mondta Győrffy Balázs.

Az országos lefedettséget nyújtó, összesen 986 darab – 218 automata és 768 manuá­lis – talajgenerátorból álló jégkármérséklő rendszer talajgenerátorai ezüst-jodid-tartalmú hatóanyagot égetnek el, ami feláramlással a felhőkbe jut, ott csökkentve a kialakuló jégszemcsék méretét. A jégkármérséklő rendszer ez év április 15-én megkezdett riasztási időszaka szeptember 30-ig tartott.