A szezonalitás miatt az átlaghoz képest is kedvezőtlenebb a helyzet a Balatonnál

Az általános tendencia az ország turisztikailag és vásárlóerő szempontjából is kedvező helyzetben lévő tájegységein, településein, így a Balaton-parton is megfigyelhető: megyénkből a balatonfüredi és a tapolcai járás országos viszonylatban a legöregebb népességűek közé tartozik.

A jelenséggel kapcsolatban Bóka István balatonfüredi polgármester, a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke hangsúlyozta: a Balaton Kiemelt Térség Fejlesztési Programjának célja, hogy a térség a természetesség és a magas életminőség egységes, közép-európai mintarégiójává váljon, állandó és ideiglenes lakói számára vonzó életminőséget nyújtson.

– Tény, hogy a jelentős mértékű magyarországi elöregedéshez képest is nagyobb mértékben öregszik a Balaton térségének lakossága. Azonban ennek oka pont az, hogy a térségbe sok olyan, aktív éveit máshol élő idős ember települ, akik nyugdíjasok lévén már nem kötődnek egzisztenciálisan eredeti lakóhelyükhöz – szögezte le a polgármester.

Nem probléma – feladat

Bóka István kiemelte, a térség igen jónak mondható életminőséget és születéskor várható élettartamot tekintve. A főváros első, második és 12. kerületével megegyező, kedvező feltételei egyre inkább vonzzák az időskorúakat. Ebből adódóan a balatoni területpolitika nem problémát, hanem olyan feladatot lát, amely megteremti az időskorú népességhez illeszkedő turisztikai vonzerőket, valamint az egészségügyi ellátást is tartalmazó, infrastrukturális feltételeket.

– Ha ezeket sikerül biztosítani a régió korosodó helyi társadalmának, akkor ezzel az adottsággal egyben olyan turisztikai kínálatot tudunk teremteni, amely ide vonzza Európa fizetőképes turistáit. Az elöregedés mérséklését érintő erőfeszítések is fontosak, ugyanis a régió gazdaságának működtetéséhez biztosítani kell a jó szociológiai minőségű, aktív korú népességet ugyancsak.

– A Balaton Kiemelt Térség népességmegtartó képességének fokozása, a turizmus alapú gazdaság diverzifikálása része a regionális fejlesztési elképzelésnek, de a közeljövőben megújuló, regionális fejlesztési koncepció egyik kiemelt területévé kell, hogy váljon. A megvalósíthatóságért a turizmus fejlesztésen túlmutató, jelentős, célzott kormányzati támogatásra van szükség – fogalmazott a polgármester.

A szezonális munkalehetőségek nem tartják meg a fiatalokat

Balassa Balázs, Szigliget polgármestere, a Balatoni Szövetség elnöke úgy fogalmazott, hogy évek óta érezhető, fogy az állandó lakosság a Balaton régióban, valamint érzékelhető a térség elöregedése.

– Sajnos ez a tendencia szinte az egész országra jellemző, nem csak a mi régiónkra. Nagyon nehéz egy olyan régióban megtartani a fiatalokat, ahol jellemzően szezonális munkalehetőséget tudunk biztosítani.

Ettől függetlenül a Balaton Fejlesztési Tanács által megrendelt lakónépesség alakulására vonatkozó tanulmányból is látszik, hogy vannak olyan települések, ahol ezt a kedvezőtlen tendenciát meg tudták állítani. Úgy gondolom, hogy talán legnehezebb a térség 60 százalékát kitevő, 500 főnél kisebb településeken bármilyen intézkedésekkel is megtartani a fiatalokat, megállítani az elöregedést. Hiszek benne, hogy hosszú távon a kormánnyal közösen meg tudjuk állítani az elvándorlást.

A kormány és a helyi önkormányzatok részéről is történtek már előremutató intézkedések fiatalok letelepedését elősegítő támogatások, adópolitika formájában. Mégis szerintem a jövőképet az egész éves Balaton „koncepció” jelentheti. Az egész éves és a fiatalok számára is vonzó munkalehetőség, jövőkép, a letelepedést szolgáló támogatási rendszer itt fogja tartani és vonzza majd a fiatalokat.

Természetesen vannak olyan tendenciák, melyek ezzel ellentétesek, de ez velejárója egy olyan régiónak, mely vonzó a pihenni vágyok számára. Gondolok itt például az ingatlanárak növekedésére. A minőségi turizmus, mely egyre inkább jellemző a régióra.

Szakemberek nélkül hosszú távon fenntarthatatlanná válnak a folyamatosan növekvő színvonalú szolgáltatások. Hiszem, hogy egyre több fiatal házaspár látja majd a jövőképét a térségben és telepedik le, alapít családot. Ez a tendencia jelenthet egy pozitív jövőképet a kis, félezres lélekszám alatti háttértelepülések számára is. A partközeli települések megtartóereje, szerintem hosszú távon biztosítja a lakosság számának szinten tartását – mondta Balassa Balázs.

A vidéki, főként kisebb településeken tapasztalható lakosságcsökkenés és átlagéletkor-emelkedés a pápai járás területén is megfigyelhető. A Napló által megkérdezett néhány község polgármestere megerősítette mindezt, és habár a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) falusi változatától mindannyian remélnek pozitív változásokat a helyi demográfiai folyamatokban, általánosságban véve borúlátóak a népességi kérdéskörrel kapcsolatban.

Akik a város zaja elől menekülnek

Ám találni ellenpéldát is: például Gannán és Malomsokon a korábbiakhoz képest jóval több fiatal döntött úgy, hogy a városok zajától távol, helyben alapít családot, vagy éppen ide költözik a famíliájával, ennek nyomán pedig megnőtt a született gyermekek száma is.

– Nem olyan régen előfordult, hogy három-négy évig nem született gyermek a faluban, most pedig csaknem 20 olyan fiatalt nevelnek a településünkön, akik még nincsenek nyolcévesek. A sok kisgyermek mellet sok fiatal párral is gazdagodott Ganna, aminek köszönhetően már nem csökken a lakosságszám – nyilatkozta lapunknak Nagy Ottó polgármester.

Hozzáfűzte: a falut szép, tiszta, rendezett településképpel és sok-sok programmal teszik minél vonzóbbá, élhetőbbé, továbbá figyelnek a különféle közösségek támogatására. Ezek a lépések azt is maguk után vonták, hogy szinte az összes eladó ház elkelt Gannán, jelenleg mindössze egyet árulnak.

Hasonló a helyzet Malomsokon, itt egy-két eladó lakóingatlant találni. Fintáné Dóra Mária polgármestertől megtudtuk, az állami támogatási lehetőségeket kihasználva több fiatal is úgy döntött a településen, hogy helyben alapít családot: házakat vásároltak, építkezésbe kezdtek, miközben a korábbiakhoz képest mostanában több gyermek született.

– A közösségépítés rendkívül fontos egy település jövője szempontjából. Ezért, illetve a minél jobb hangulatú mindennapok miatt sok energiát fordítunk a közösségi életre. Egyik legfőbb célunk, hogy a lakosok jól érezzék magukat Malomsokon, lehetőségeinkhez mérten segítsük őket, amiben csak lehet, és így nem kell tartanunk a falu elnéptelenedésétől sem – fogalmazott Fintáné Dóra Mária.