Nagyüzem a városlődi juhászatban

A nagygazdaságokban a kereslet kissé átalakította a rendszert. A szaporulat születését a piaci igényekhez kell igazítani, így a három nagy ünnepre: áprilisban húsvétra, augusztusban az olasz Ferragostóra és decemberben karácsonyra kellenek a 20 kilogramm körüli bárányok.

Az Imár Bt. városlődi telephelyén a 2000 anyajuh többsége már megellett.

– Mi egy értékesítőszövetkezet tagjaiként az olasz piacra adjuk el a bárányokat. Sajnos itthon nincs piaca a bárányhúsnak, egyrészt mert a magyarok többsége sosem evett még öreg, faggyús birkahúson kívül mást, másrészt a közvetlen értékesítés nagyon bonyolult. Most Magyarország belépett egy marketingprogramba, ami a bárányhúsfogyasztást is népszerűsíti majd, remélem, hogy ez sokakhoz eljut, mert a bárányhús nagyon finom – mondta ifj. Csomai Géza, az Imár Bt. vezetője.

Az Imár Bt. növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozik három telephelyen. Komplex gazdálkodásra törekszenek, hogy a különböző ágazatok jövedelemtermelésének ingadozása kiegyenlítődjön. Húsmarhát, mangalica disznókat és 5000 magyar merinó anyajuhot tartanak. A birkák télen hodályokban és kifutókban, tavasztól őszig legelőn vannak.

– Mi a legelőre alapozzuk az állattartásunkat. Extenzíven gazdálkodunk, igyekszünk az állatokat természetes körülmények között tartani. Veszprém megye dombos vidéke ideális a juhtartásra, és ezt a magyar merinó jól bírja. Ennek a fajtának jó minőségű a gyapja is, a bárányokon kívül ezt is értékesítjük. Korábban próbálkoztunk hústípusú kosokkal, de azok nehezen bírják a dombos terepet. A birkáink naponta 5-8 kilométert gyalogolnak, erre az intenzív fajták közül csak néhány alkalmas. A merinó ugyan nem a legkorszerűbb húsfajta, de nagyon figyelünk, hogy szép, egységes bárányok szülessenek nálunk, és ezt a vevő is értékeli. A nagy mennyiségű és jó minőségű bárányra mindig van piac. Mi minden évben tájékozódunk az adott év piaci lehetőségeiről, de nem szívesen mondjuk fel a jól működő régi kapcsolatokat – tette hozzá a szakember.

A juhászat nagy élőmunka-­igényű ágazat, szezonális munkacsúcsokkal. Sok múlik azokon, akik naponta kézben tartják az állatokat.

– Nehéz megtalálni a megfelelő embereket, ezért igyekszünk megbecsülni a dolgozóinkat. A növénytermesztésben dolgozó traktoros télen besegít az állattenyésztésbe, így tudunk éves állást biztosítani. Szerencsénk van, jó csapattal tudunk együtt dolgozni – fejezte be ifj. Csomai Géza.

Magyarországon jelenleg 0,35 kg/fő/év a juhhúsfogyasztás, ugyanez az érték az unióban átlagosan 1,9 kg/fő/év. Ma nagyjából 8600 családnak ad fő- vagy mellékjövedelmet az ágazat.