Hála az égi gondoskodásért

A kevés helyek egyike, ahol a Szent Rózsafüzér erejét teljes valóságában megtapasztalhatják a nem hívők is, Csíksomlyón van, a kegytemplomban, a pünkösdi búcsú előestéjén. Hála vezeti ide őket. Egész éjjel virrasztanak, és szakadatlan pörgetik a Szentolvasót, csak néha-néha szakítva meg az imaláncot, szépítve az imádságot énekszóval. A zarándokok első útja ide vezet. Bekapcsolódnak az imádságba, hálát mondanak, beszélnek egy sort a Szűzanyával, és mennek tovább a dolgukra. De van, aki itt éjszakázik, innen indul a másnapi búcsúra.

Lourdes-ban mindennap körmenettel tisztelegnek a Szűzanya előtt, aki rózsafüzérrel a kezében jelent meg Soubirous Bernadette-nek, és arra kérte, imádkozza a rózsafüzért és biztasson erre másokat is. Szép szokás, hogy a rózsafüzér imádság egy-egy szakaszát az önkéntesek saját nyelvükön mondhatják el a tömeg előtt. És felemelő, szívszorító érzés az anyanyelvünkön fohászkodni Égi Édesanyánkhoz egy távoli, idegen helyen, sokféle nemzettség között mégis ugyanazt érezni: Szűz Mária bátorító, mindent megbocsátó, örökké szerető jelenlétét.

Október a rózsafüzér hónapja, hétfőn pedig Rózsafüzér Királynéjának ünnepe van. Ennek gyökere 1571. október 7-ig nyúlik, a keresztény seregek törökök feletti lepantói tengeri győzelmének napjáig, melyet V. Piusz pápa és a hívő nép Szűz Mária különös segítségének tudta be.

Hála Szűz Máriának: a rózsafüzér eredete

A rózsafüzér mai formája a hagyomány szerint Szent Domonkos rendalapítónak köszönhető, aki a 13. században, nem is olyan messze Lourdes-tól, Dél-Franciaországban sokáig fáradozott az eretnekek megtérítésén. Miután minden buzgólkodása mellett sem tudott igazi eredményeket felmutatni, a Boldogságos Szűzhöz fordult, akinek nagy tisztelője volt, és arra kérte, tanítsa meg, hogyan harcoljon a bűn és tévelygés ellen. Hagyomány szerint a Boldogságos Szűz ekkor Szent Domonkost arra az imával és prédikálással váltakozó hithirdetésre tanította, amelyből a rózsafüzér ima mai alakja kifejlődött.

A rózsafüzér szóbéli és elmélkedő imádság összetételéből áll. Elmélkedő részét a húsz titok képezi, amely az Úr Jézus és isteni Anyjának életét, szenvedését és mennyei megdicsőülését foglalja magában. E titok szemlélése közben egy Miatyánkot és tíz Üdvözlégyet mondunk, hozzácsatolva a Szentháromság-imádást.

A rózsafüzér szakaszait a titokkal megfelelőlen a tíz Üdvözlégynek, tizednek nevezzük. Az első öt titkot, amely Jézus megtestesülésére és gyermekségére vonatkozik, örvendetes rózsafüzérnek hívjuk. „A gyermekségtől és a názáreti élettől továbbhaladva Jézus nyilvános működése felé, a szemlélődés azokhoz a titkokhoz vezet, melyeket külön névvel a világosság titkainak nevezhetünk.” (Rosarium Virginis Mariae 21.) A következő öt titkot, amely Jézus kínszenvedését öleli fel magában, fájdalmasnak, s végül az utolsó, Jézus és Mária megdicsőülésére vonatkozó titkokat dicsőséges rózsafüzérnek nevezzük. (Forrás: www.domonkosok.hu)

A rózsafüzér van segítségünkre abban, hogy „megolvassuk”, vagyis számoljuk az elmondott imákat – innen a régies neve, Szentolvasó vagy Olvasó.

A kezdők számára talán kissé száraznak és monotonnak tűnik ez az imádságfüzér, de ha elég kitartóak vagyunk, egyszer csak azt vesszük észre, hogy az imák gördülékenyen, könnyedén követik egymást, miközben a lelkünk egyre emelkedik és örömmel, hálával telik meg.

Hálával az Égi gondoskodásért.