A gémeskút névadója a vörös gém

Itt és ilyenkor nyílik a legjobb esély a nád felett nyugalmat árasztó repüléssel tovaszárnyaló vörös gém (Ardea purpurea) megpillantására. A szürke gémmel ellentétben egy sokkal rejtettebben élő óvatos madár, bízik a rejtő színében. Ha pedig úgy gondolja, hogy a szemlélő nem veszi észre, nyakát egyenesen kinyújtva mozdulatlanná válik, teljes mértékben bízik a mimikrijében. A gémeskút elnevezés innen ered, hiszen a merev nyakkal álló madár a kút ágasára emlékeztet, azaz csőre és nyaka úgy áll, mint a gémeskút ostora a kút kávájának: egyenesen.

Míg a szürke gémet egész esztendőben megfigyelhetjük, addig vörös rokona – melegkedvelő madár lévén – vonuló. A telet Dél-Európában, de elsősorban Afrikában tölti, téli szállásáról március legvégén, április elején érkezik meg, és szeptember legvégén elhagyja a hazai nádasok környékét. Tápláléka rovarokból, halakból és kétéltűekből áll.

Telepesen fészkel, mindig a nádasok belsejében, annak az eldugott részein. Fészkét nádszálakból építi meg, ha betolakodó érkezik a telepre, azt vehemensen oltalmazza. Négy-hat kékeszöld tojást rak. Évente csak egyszer költ. A költőhelyről nagyobb távolságokra is eljár a táplálékért, kedveli a zsiókásokat (Bolboschocnus maritimus). A költés befejeztével megindul az őszi vonulásuk. Először északi és nyugati irányba indulnak el, majd csak utána veszik délnek az irányt. Könnyen elkülöníthető a szürke gémtől, testének rozsdavörös színe a fején és nyakán jellegzetes sötét csíkkal mintázott, szárnyai pedig sötétszürkék, így reptében sokkal sötétebbnek látszik a szürke gémnél, és mérete is kisebb annál. Jellemző továbbá rájuk, hogy behúzott S alakú nyakkal repülnek. A repülő madár szárnyfesztávolsága elérheti a másfél métert. Hazánkban fokozottan védett madárfaj, természetvédelmi értéke 250 000 forint.

Ifj. Vasuta Gábor