2024.06.03. 20:04
Éljék meg az érzelmeket!
Katikám! Válnak a gyerekeim! Ezt mondom, mert a vejemet is nagyon szeretem. Tudom, hogy ki lehet lépni abból, amit valaki nem érez jónak, és mindenkinek joga van a boldogsághoz, de mi lesz így az unokáimmal? A gyerekeknek is joguk van ahhoz, hogy legalább az a helyzet maradjon meg, amibe születtek. A mieink így is, úgy is rosszul járnak. Én, a nagymama, mit tehetnék?
Pap Katalin gyógypedagógus, családterapeuta
Fotó: Napló archív
A válás az egyik legnehezebb élethelyzet. A felnőttek alaposan összezavarodnak, a gyerekek szenvednek, mert úgy érzik, hogy az egyik vagy másik szülő oldalára kell állniuk. A nagyszülők is sokat veszítenek, ritkábban láthatják unokáikat, természetesnek érzik, hogy saját gyermekük pártját fogják a válási küzdelemben. Felbomlik a tágabb család korábban jól működő rendszere, a családtagok keresgélik helyüket, szerepüket az új helyzetben.
Kedves nagymama, megértésével, pozitív érzelmeivel sokat tett családja és unokája érdekében, hiszen nem kényszerítette választásra, és példát mutatott azzal, hogy nem ítélkezett a szülők döntésével kapcsolatban. Biztosan tudja, nem kell azonnal megoldani mindent, időt kell adni arra, hogy egy másik egyensúly jöjjön létre. Mérlegeljenek, gondolkodjanak akár együtt is, hogy mi fontos és mi nem az. Ön láthatóan igyekszik unokája szemével is látni az eseményeket, de nem szabad elfelejteni, hogy nem oldhatja meg helyette a problémáit. Hagyja, hogy megélje az érzelmeit, a rosszakat is, engedje sírni, dühöngeni, és beszélgessenek a nyugodtabb időszakokban. Beszélgethetnek arról, hogy viszonyuk változatlan, találkozhatnak, emlékeztesse arra is, hogy szülei gondoskodását sem veszítette el. „Az életben az a legnagyobb boldogság, ha biztosan tudjuk, hogy szeretnek minket.”(Victor Hugo)
A család tagjai kerüljék el a legrosszabbat, a méltatlan civódást a gyermek, az unoka szeretetéért, így nyugvópontra juthat mindannyiuk élete.
Pap Katalin
gyógypedagógus, családterapeuta