Külön kukát kapunk a krumplihéjnak és társainak – Elmondjuk, mit érdemes már most megjegyezni

Fokozatosan bevezetik januártól Magyarországon a biohulladék-gyűjtést, a konyhai hulladékok és élelmiszer-maradékok külön gyűjtését, elszállítását. Idén 14 város társasházi övezetében kezdi el a rendszer kialakítását a Mohu MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. és szerződéses partnerei. A következő települések egy-egy részét érinti a változás, az új lehetőség: Budapest, Miskolc, Debrecen, Székesfehérvár, Szolnok, Kecskemét, Cegléd, Zalaegerszeg, Békéscsaba, Nagykanizsa, Tatabánya, Kaposvár, Gyula és Békés. A Mohu tájékoztatása szerint a házhoz menő gyűjtés 2024-ben 460 ezer embert érint. A második fázis a tervek szerint 2025-ben indul.

Mibe kerül a krumplihéj?

A programban részt vevők lakásonként egy-egy ötliteres konyhai gyűjtőedényt kapnak, amely könnyen kezelhető, szag- és kifolyásmentes. Emellett társasházaknak kiosztanak egy-egy százhúsz literes barna kukát, amelyet a megszokott módon kell a ház elé kihúzni a meghatározott napokon. Első körben a Mohu 188 ezer ötliteres gyűjtőedényt és 14 524 százhúsz literes kukát biztosít a megfelelő elkülönített gyűjtés érdekében.

Mit tehetünk a külön konyhai kukába?

A konyhai zöld- és élelmiszerhulladékot gyűjtő kukába be lehet tenni gyümölcs- és zöldséghéjakat, -darabokat, csutkát, torzsát, fűszereket, pékárukat, tejterméket, feldolgozott élelmiszereket, húskészítményeket. Bele lehet önteni az edénybe szószokat, önteteket, csokidarabkákat, müzlit, kukoricapelyhet, konzervek, befőttek tartalmát. Mehet bele a tojáshéj, a főtt ételmaradék, a kávézacc és a teafű, de a filter nem. Nem kerülhet bele csont, porzsák, porszűrő, papírzsebkendő, pelenka, csikk, szivacs és tisztítókendő. S nem ez a helye a faágaknak, a gallyaknak, a faleveleknek sem.

Hova kerül, mi lesz a konyhai maradékból?

A hazai települési hulladéknak 17-29 százaléka biológiailag lebomló anyag, amelyből az élelmiszer-hulladék mennyisége évi 320–384 ezer tonnát tesz ki. A konyhai zöld- és élelmiszer-hulladékot biogázüzemekben hasznosítják újra, így járulva hozzá a körforgásos gazdaság kiépítéséhez, hiszen megújuló energiaforrásként áramot és hőt állítanak elő. A biogázüzemben képződő maradék ráadásul kiváló komposztanyagot képez a mezőgazdaságnak. Eközben a Mohuval szerződött komposztálók listája is bővül.

Miért vezetik be?

Az új rendszert az európai uniós előírásokkal összhangban vezetik be, 2035-ig a települési hulladék csaknem kétharmadát újra fel kell dolgozni, ami nem érhető el a biohulladék hatékony szelektív gyűjtése nélkül. Jelenleg az EU-ban a szerves hulladéknak mindössze 16 százalékát gyűjtik és kezelik megfelelően, a fennmaradó rész lerakókba vagy égetőkbe kerül. 

Miért jó ez?

Laczkó Boglárka veszprémi fenntarthatósági szakértő lapunknak hangsúlyozta: az új rendszer előnye, hogy jelentősen csökkenthető a hulladéklerakók üvegházhatásúgáz-kibocsátása, javítható a talaj minősége, fokozható az általános hulladékkezelési rendszer működési hatékonysága. Azt szintén jónak tartja, hogy ahol bevezetik, a kukák mellett a lakosok információs anyagokat kapnak, mert semmit nem ér az egész, ha a szándékhoz nem társul megfelelő gyakorlat. Szakértőnk a szemléletformálásban bízik, azt reméli, hogy aki e téren változtat, más módon is környezettudatosabbá válik. Úgy véli, a mintaterületek tapasztalatai hasznosak lehetnek a megvalósítás esetleges finomhangolásakor.

Laczkó Boglárka fő érve a konyhai szerves hulladék külön gyűjtése mellett az, hogy érdemes több tápanyagot visszajuttatnunk a talajba.

Mire készüljenek a Veszprém vármegyeiek?

Szakértőnk szerint egyelőre csak barátkozzunk a gondolattal, és semmiképp se teherként fogjuk fel a változást, mert érdekünket szolgálja. Ezzel az aprósággal, ami összességében sokat jelent, hozzátehetünk egy kicsit ahhoz, hogy a környezetet védjük, egészségünket megőrizzük. Megszokás kérdése, hogy külön tegyük a krumplihéjat, már ha nem akarjuk megenni. 

Laczkó Boglárka tanácsa, hogy már most keressünk helyet az új ötliteres kukának, amelyet előbb-utóbb megkapunk. Jól jegyezzük meg, hogy az élelmiszerek csomagolását, a nejlonzacskókat, egyebeket nem tehetjük bele. Az almára, banánra olykor – feleslegesen – ráragasztott matricát sem. S akár már mostanában megfigyelhetjük, milyen arányban kerül szerves hulladék az otthoni szemetesünkbe, milyen mennyiséggel kell majd előbb-utóbb külön foglalkoznunk. Az ételmaradékok mennyiségét pedig több okból is érdemes csökkentenünk.