Közlekedni hőségben: mintha ittasan ülnénk a volánhoz

Egyes szakértők szerint túlmelegedett jármű vezetésével hasonló kockázatot vállalunk, mintha ittasan ülnénk a volán mögé. A hőségben autózni eleve stresszel járhat; a melegben a szív gyorsabban ver, az izzadás, az idegesség fokozódik, emiatt rendszerint a sofőrök agresszívebbek lesznek, s emiatt nő a balesetveszély. Mindezt tovább nehezítik a gyakran érkező záporok, zivatarok, amikor a nagy mennyiségű csapadék a látási viszonyokat is korlátozza. 

A statisztika szerint a balesetek számát befolyásolja a hőség, aminek hatására csökken a koncentrálóképesség és nő a reakcióidő. Mérések szerint közepes mértékű hőterhelés mellett (27 Celsius-fok) hat százalékkal több a baleset. További öt fok emelkedésnél ez a szám 13 százalék, míg 37 foknál már 33 százalék a többlet. Mindez természetesen elsősorban a klímát valamilyen okból nem használó vezetők esetében igaz. 

Az evidens, hogy kisgyerekeket és állatokat sosem szabad az autóban vagy gépjárműben bezárva hagyni, mivel a gyorsan emelkedő belső hőmérséklet életveszélyes lehet! Ha az autót közvetlen napsugárzás éri, a belső térben a hőmérséklet percenként 1 Celsius-fokot emelkedhet, ami így 30 fokról az autó belsejében akár 70 Celsiusra is nőhet. Ez igaz az árnyékra is, bár kisebb mértékben. Ezért árnyékban parkoló járműben, felhúzott ablakú járműben se maradjon gyerek vagy házi kedvenc. A meleg eszméletvesztést, a keringési rendszer összeomlását és halált okozhat. 

Nincs teljes körű, hatékony védelem a szabadban leállított autó felmelegedése ellen. Léteznek azonban olyan, speciális anyagból készült autófóliák, melyeket az ablakra lehet rögzíteni, és legalább valamelyest csökkentik a túlmelegedést. Ezek igazán akkor hatásosak, ha kívülről védenek. 

A nyitott ablakokkal való vezetés kedvelt módszer a hűtéshez, de így vezetni tartósan nem tanácsos. Nyitott ablakok mellett erősebb a zajterhelés, ami fokozza a stresszt, másrészt a huzat fülgyulladást vagy megfázást is okozhat. Bárkinek okozhat egészségi panaszokat, kellemetlen tüneteket, rosszullétet a kánikula, de vannak különösen veszélyeztetett csoportok. Ilyenek például a csecsemők és a kisgyermekek, a 65 évnél idősebbek, a fogyatékosok és a szívbetegségekben és magas vérnyomásban szenvedők. 

Mivel a hőség és a stressz megterheli a szervezet, tartsunk elég pihenőt, különösen, ha nagy utat teszünk meg a volán mögött. Egypár nyújtó- vagy hajlítógyakorlat segíthet javítani a közérzetet, és nagyon fontos, hogy elegendő folyadékot fogyasszunk az út során. A folyadék a hőségben nemcsak jólesik, de nélkülözhetetlen is, ám lehetőleg ne jéghideg ital legyen, mert amellett, hogy torokfájást okozhat, a nagy melegben fogyasztott jéghideg hűsítő fokozott izzadást okoz, ezzel együtt növeli a folyadékvesztést, amitől rossz esetben felborul az elektorlit-háztartás, és akár vízmérgezés is bekövetkezhet. Kerülni kell a vízhajtó hatású italokat, kávét, teát is, ezért a legjobb választás a gyümölcstea, a cukrozatlan gyümölcslé és az ásványvíz.  

Apropó, folyadék: kánikulában ne töltsük színültig a tankot, mivel a melegben az üzemanyag térfogata megnő, ezért szivároghat, szélsőséges esetben akár be is gyulladhat. Ezért amennyiben nem indulunk tovább azonnal hosszabb útra a tankolás után, akkor célszerű egy-két literrel kevesebbet vételezni.