Bakonyi barlangot több mint nyolcszázat tartanak nyilván

A Föld legnagyobb barlangterme egy vietnámi, amelyben két húszemeletes épület elférne. A hazánkban legnagyobbnak számító Aggteleken található. A Bakonyban szintén számos kialakult: 850-et tartunk nyilván, amiből kevesebb mint százat sikerült eddig feltárni, feltérképezni. A csatárhegyi – amely Veszprém városrésze alatt húzódik – 54 méteres. Kicsi, de tudományos jelentősége nagy. Itt leltek rá egy addig ismeretlen csigafaj példányára. A Hárskúton felfedezett két kilométeres lehet, üreges belsejű szalmacseppkövek képződtek benne.

Ugyancsak Veszprém megyében, Szentgáltól délre, másfél kilométerre szintén van egy különleges. A Kőlik-barlang 1987-ben mintegy húsz méter hosszú volt, ma már 420 méteres mellékjárataival együtt. Ugyanis sikerült a kutatóknak feltárniuk, kiásniuk az eltömődött, korábban nem bejárható részeket. A munkában részt vett Szalay Jenő, aki elmondta: egy mázsányi régészeti lelet került elő. Kilencven százalékban késő bronzkori, háromezer éves emlékek, az urnamezős kultúrából. Azért nevezték el így, mert az akkoriban itt élők hamvasztották halottaikat, az elhunytak csontjait nagy edényekbe tették. Emellett a Kőlikban találtak négyezer éves, rézkori nyomokat, maréknyit, a mészbetétes kultúrából. Akkoriban a nyers agyagba kavicsokat nyomtak az emberek, úgy égették ki tárolásra használt tárgyaikat.

– Miért félnék a barlangokban? Azokban szűnt meg a tériszonyom. Eleinte előjött, de nagyon vonzott a föld alatti világ. Ahogy újra és újra visszamentem a járatokba, elmúltak kellemetlen érzéseim. Azt szeretem a barlangkutatásban, hogy olyan helyekre juthatok el, pontosabban be, ahol ember még nem járt. A földfelszínen ilyen hazánkban már nincs. Lent sok – állítja a szakember és hozzátette: a legtöbben azt gondolják, öncélú a barlangok feltárása. Ám például a Baradla-barlangba 2019-ben 175 ezren látogattak el.

Barlangi ökoturizmusról akkor beszélünk, ha a járatokban nincs kiépített betonjárda. Magyarországon idegenforgalmi célra 28 barlangot nyitottak meg, jó részében kalandtúrázni lehet. Azaz előzetes bejelentkezés, felszerelés kölcsönzése szükséges: sisak, lámpa, overall kell és helyenként kúszva-mászva lehet csak szűk átjárókon átjutni. A szentgáli is ilyen. Meg kell dolgozni a látványért – ahogy Szalay Jenő fogalmaz és úgy érvel: retek alakú cseppköveket csodálhat meg, aki térdig érő tíz fokos vízben nem kényeskedik.

A jósvafői volt a világ első gyógybarlangja. Kutatók vették észre, hogy elmúlt náthájuk, mire kijöttek onnan. Az ötvenes évek végén már asztmásokat kezeltek benne. Hazánkban öt gyógybarlangot tartanak nyilván – az egyik a tapolcai –, de nyilván több van szakértőnk szerint. Tájékoztatása alapján a gyerekek gyógyászati céllal sportterápia keretében juthatnak el föld alatti járatokba. Ugyanis mozgás közben többet szív be a tüdő a jó levegőből, így az jobban hat a szervezetre.

Szalay Jenő arról is beszélt, hogy a barlangi tavak többnyire húsz-huszonöt méter átmérőjűek. A tapolcai Berger Károly-barlangban több található. Egyikben harminc fokos hévíz tör fel és kristályok képződnek cseppkövek helyett, amik értékesebbek. Például aragonit és gipszkristály, amely a legpuhább e természetes ásványi képződmények között.