Mentsünk békákat! Fontos az ökoszisztémában betöltött szerepük

Figyelembe véve a hazai lakóépület-adatokat, a mintegy 2,3 millió családi ház jellegű épületet, könnyen előfordulhat, hogy szárazföldi életmódot folytató békáink akár sokezres állományán segíthetünk országosan, alig egy-két perc alatt. A településeken is általánosan előforduló zöld és barna varangy, a barna ásóbéka, helyenként a bajszos vagy barna béka (erdei, mocsári és gyepi béka), de akár még a vizektől elkalandozó zöld béka és unka is a vízóraaknákba pottyanva, pincékbe tévedve végleg csapdába kerülhet, és éhezve akár évekig, a halálukig sínylődhet. Az állatok pusztulása már önmagában is jelentős probléma, de a bajt tovább tetézi, hogy ezek a példányok nem tudnak részt venni a szaporodásban. A kétéltűek közé tartozó békának ugyanis vízre van szüksége a peterakáshoz és az ebihalak akár két hónapot is meghaladó fejlődéséhez.

Miért baj ez? Az állat- és természetvédelmi megfontolások mellett jelentős a ragadozó életmódot folytató, férgeket, puhatestűeket és rovarokat fogyasztó szárazföldi békafajok biológiai védekezésben betöltött szerepe. A békáknak ez az ökoszisztéma-szolgáltatása a klímaváltozás erősödésével, többek között az újabb és újabb mezőgazdasági rovar kártevők megjelenésével egyre fontosabb szempont.

Szerencsére a bajba jutott békákon nagyon gyorsan és egyszerűen segíthetünk azzal, ha az állatokat a vízóraaknákból, pincékből kiemelve (akár puszta kézzel is megtehetjük ezt) a kertben elengedjük, illetve ezeket a „békacsapdákat” márciustól szeptemberig havonta ellenőrizzük. Ha pedig még ennél is többet szeretnénk tenni ezekért az ártalmatlan, ugyanakkor rendkívül érdekes megjelenésű és viselkedésű állatokért, vagy éppen gyönyörködni szeretnénk a zöld varangyok elképesztő fuvolázó hangjában, a kertben gyorsan készíthetünk peterakó helyet, illetve „békagarázsokat”, nappali békamenedékeket is nekik.