Hamvazószerda: Kezdődik a szent 40 nap

A húsvéti ünnepet megelőző negyven napos felkészülési idő az, amit nagyböjtnek hívunk. Ennek kezdetét, mindig a húsvét dátuma határozza meg. A húsvét mozgó ünnep, időpontja a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni első vasárnap. Idén ez április 12. Ha ettől a naptól visszaszámolunk, megkapjuk a február 26-át, ami a hamvazószerda, azaz a „szent 40 nap” első napja. – Szigorú böjti nap, semmilyen állati eredetű élelmet nem fogyasztanak a hithű katolikus családok 18-60 év közötti tagjai. A Káli-medencéből gyűjtötte S. Lackovits Emőke azt a mondást, aki megeszi a húst, azt elviszi a „csonkaördög”. A hamvazószerda dologtiltó nap sok faluban, nem varrtak, hogy bele ne varrják a betegséget a ruhába, máshol, hogy „meg ne zsibbadjon” a kezük. A fonás is tiltva volt, mert a kártevők megtámadják a kender tövét, ha ezen a napon fonnak – mondta el a szakember.

Lipéczné Karsai Henriett hozzátette, a katolikus templomokban erre a napra elégetik, elhamvasztják az előző évi szentelt barka ágakat, ezzel rajzol keresztet a hívek homlokára a plébános. Hamvazószerdán és az azt követő vasárnap minden római katolikus templomban a mise végén adott a lehetőség. A hamuval rajzolt keresztet nem szokás lemosni, vagy letörölni, van adat arról, hogy addig nem mosakodtak míg a nyoma látszott. A hamut szentélményként tisztelték, bajelhárító erővel ruházták fel, úgy tartották, nem fáj a feje annak, akinek hamvazószerdán a pap a homlokára keresztet rajzol.

Általában erre a napra elfogyasztanak minden húsos ételt, ha mégis maradna, a farsang farkáról étel, a torkos csütörtök, vagy zabáló csütörtök ad lehetőséget az elfogyasztására. Ezután csak tejtermékeket és tojást tartalmazó ételeket készítettek, de szabad volt halat is enni. – A böjti előírások szerint 40 napig nem fogyasztottak zsírt és húst, jelképesen ki is súrolták alaposan lúggal a főzőedényeket, ezzel elhatárolódtak a farsangi időszak bőségétől, 40 napig olajjal készítették ételeiket. Az katolikus egyház elvárása szerint a vallásos családok felnőtt, egészséges tagjai szerdán és pénteken nem fogyasztanak húst, háromszor esznek egy nap és csak egyszer laknak jól – tette hozzá Lipéczné Karsai Henriett.

A különböző étkezési szokásokat is figyelembe véve, a böjt nem csak húsmentes étrendben nyilvánulhat meg. Egy vegetáriánus, vagy vegán étrend szerint étkezőnek nem nagy lemondás, így van, aki édességmentességet fogad meg, mások a televíziót, vagy a közösségi oldalakat használják kevesebbet, valamiről lemondanak, és időt szánnak a lelki felkészülésre. – A vallásos ember úgy viselkedik a böjti időben, mintha gyászolna. Gyakran egyéni elhatározásból valamilyen szándékra felajánlva még szigorúbban böjtöltek, így szerdán és pénteken csak kenyeret és vizet fogyasztottak.

A lélek felkészítésének megvannak az erre időszakra vonatkozó imádságai, litániái. Sok német és szlovák lakta faluban gyűjtött népszokásban a fő hangsúlyt az imádságra helyezik, közösen végezte a család ájtatosságot, például Magyarpolányban a nagyapa vezetésével. Ezekről a múzeum Adattárában őrzött pályamunkákban lehet részletesebben olvasni – tette hozzá.

A hamvazószerdától húsvétig tartó időszakban az adventi időszakhoz hasonlóan külön jelzőket kapcsolnak a vasárnapokhoz. Bálint Sándor ezeket gyűjtötte össze: az első a csonkavasárnap, a második a guzsavasárnap, vagy torkosvasárnap, a harmadik a középvasárnap, a negyedik süket- vagy vigadozó vasárnap, az ötödik a feketevasárnap, a hatodik a virágvasárnap. Az utolsó 4 hét ennek megfelelően guzsa-, fekete-, virág-, nagyhét nevet kapta. Az év elejétől és a böjt idején igyekeztek minden előkészületet megtenni, ami a húsvét méltó megünnepléséhez szükséges. A farsangi időszakban, sőt akár az előző év végi napokban a disznótorok alkalmával elkészültek a sonkák, kolbászok, de tettek félre a legjobb borból is szentelni. A leányok, asszonyok elkezdték a csigatésztát készíteni, valamint gyűjtik a tojást a húsvéti ételek elkészítéséhez, valamint a tojásfestéshez.

Nem kell feltétlenül múlt időben beszélni ezekről a tevékenységekről, a magyar lakta vidékeken, sok helyen mai napig is így készülnek az ünnepek ünnepére.