A Káli-medence kapujának őre, a Hegyestű

A Hegyestű, egy vulkán kürtőjének maradványa a Káli-medence kapujának őre Zánka és Monoszló között. Csúcsa 337 méterre magasodik, a Balaton felől szabályos kúp alakot mutat. Északi felét az egykori kőbánya, a korábbi bazaltbányászat lefejtette, ezért elvesztette egykori kúp alakját. Viszont a visszamaradt bányafalban feltárul előttünk a hegy belső szerkezete, felfedi számunkra az öt-hatmillió évvel ezelőtt működött bazaltvulkán belsejét. Láthatóvá vált az egykori vulkáni kürtőben megrekedt, és kihűlése során oszlopokká szilárdult bazalt.

A kráterben a megdermedt láva a kihűlés folytán sokszögletű, 20–40 centiméter átmérőjű függőleges oszlopokra vált el. Orgonasípszerűen, szorosan egymás mellett állva a hegycsúcs irányában összehajlanak az oszlopok. Egyes helyeken a kürtő peremén peperites jellegű kőzet is megfigyelhető, mely a magma és az áttört kőzet keveredését jelzi. Az alsóbb szinteken megfigyelhető hólyagos, úgynevezett „kukoricaköves” bazaltban az egykori vulkáni gőzök, gázok helyét őrző hólyagüregek néhol irányítottan helyezkednek el. A vulkanizmust követően elsősorban az erózió határozta meg a terület arculatát.

Az erózió a puhább, kevésbé ellenálló kőzeteket és üledékeket gyorsabban, intenzívebben, míg a keményebb, ellenállóbb kőzeteket lassabban pusztítja le. Ennek megfelelően a kemény bazalttestek az évmilliók során mintegy kipreparálódtak puhább környezetükből, s ezek a bazalttestek – például a Hegyestű esetén a vulkáni kürtő – alkotják a Balaton-felvidék jellegzetes tanúhegyeit.

A látvány hazánkban egyedülálló, de európai viszonylatban is ritkaságszámba megy. A Hegyestű bazaltkúpjának tetejéről csodálatos tájkép nyílik. Megfigyelhetjük a Balaton-felvidék jellegzetes tájrészleteit, a természet és ember együttélésének tipikus képét. A Dunántúl jellegzetes kőzeteiből összeállított kőpark segítségével geológiai időutazáson vehetnek részt a látogatók.

Az egykori bánya természetvédelmi kezelésbe került, 1996–97-ben rendbe tették az elhanyagolt területet. Az egyik bányaépületben 1998-ban állandó kiállítás nyílt, melyen az egykori kőbányászatot, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park természeti értékeit, a Balaton-felvidék földtörténetét, kőzeteit és a Hegyestű kialakulását mutatják be. A bányaudvarban létrehozott geológiai bemutatóhelyen a Káli-medence jellegzetes kőzeteinek egy-egy tömbjét állították ki, továbbá a bazaltfal mellett táblák ismertetik a bazaltvulkanizmust és a bazalttal kapcsolatos tudnivalókat.

A panorámaasztalon Somogyi Győző Kossuth-díjas grafikus és festőművész rajza látható, melynek segítségével azonosíthatjuk a Káli-medencére nyíló panoráma elemeit: hegyeket, tavakat, településeket.

A parkolóban a Dunántúl jellegzetes kőzeteit mutatja be a szabadtéri kőtár.

Te is tudsz szép helyet a megyében? Ide kattintva jelölheted a megye 7 csodája versenyre!