Idén is szurkolhatunk magyar jelöltnek az Oscar-gálán

Oscar-díjas magyarok és jelöltek

Az első Oscar-díjas magyar alkotás Rófusz Ferenc A légy (1980) című animációs rövidfilmje volt. Egy évvel később első magyar játékfilmként Szabó István Mephisto című alkotása nyerte el a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat. A kategória 2015. évi győztese Nemes Jeles László Saul fia című alkotása lett. 2016-ban a rövidfilm kategóriában Deák Kristóf Mindenki című alkotása nyert.

A legjobb idegen nyelvű filmek között már 1968-ban versengett a Fábri Zoltán rendezte A Pál utcai fiúk, majd 1974-ben Makk Károly alkotása, a Macskajáték, 1978-ben az ugyancsak Fábri Zoltán rendezte Magyarok, 1980-ban pedig Szabó István Bizalom című filmje.

A Mephisto után 1983-ban a Gyöngyössy Imre és Kabay Barna rendezte Jób lázadása, majd Szabó István történelmi trilógiájának másik két darabja, 1985-ben a Redl ezredes, 1988-ban a Hanussen volt jelölt. 2013-ban Szász János A nagy füzet című alkotása szerepelt a kilenc alkotást tartalmazó szűkített listán, de nem jutott be az öt Oscar-jelölt közé. 2017-ben Enyedi Ildikó Testről és lélekről című alkotása a díjra esélyes öt alkotás között szerepelt. 2018-ban Tóth Barnabás Susotázs című rövidfilmje, a következő évben a rendező Akik maradtak című alkotása a nemzetközi filmek rövidített listáján szerepelt, de a jelöltek közé végül nem jutott be.

Az animációs rövidfilm kategóriában 1975-ben Jankovics Marcell Sisyphus, 2006-ban M. Tóth Géza Maestro című alkotását jelölték. 2014-ben Bucsi Réka Symphony No. 42 című alkotása bekerült a díjra esélyes tíz produkció közé, de a legjobb öt közé már nem jutott be.

A filmvilág legrangosabb kitüntetését korábban több magyar származású filmes is megkapta. Néhány ismertebb név közülük:

Az egyetlen Oscar-díjas magyar színész Lukács Pál (Paul Lukas, Őrség a Rajnán, 1943).

Az Ezeregyéjszaka varázslatos világát idéző A bagdadi tolvaj látványvilágáért 1940-ben Korda Vince (Vincent Korda) vehetett át Oscar-díjat, őt később még háromszor kapott jelölést.

William S. Darling (Sándorházi Vilmos Béla) látványtervező hét jelöléséből a Kavalkádért (1933), a Bernadette daláért (1943), valamint az Anna és a sziámi király (1946) című filmekért kapta meg a szobrocskát. 

Szintén látványtervezőként győzött 11 jelöléséből háromszor Paul Groesse (Büszkeség és balítélet, 1940; Az őzgida, 1946; Kisasszonyok, 1949), a díjra ötször jelölt Joseph Kish 1965-ben (A bolondok hajója), Trauner Sándor (Alexander Trauner) 1960-ban (Legénylakás) vehette át a díjat, őt 1975-ben az Aki király akar lenni című film díszletéért újra jelölták. Vértes Marcell (Marcel Vertes) a Moulin Rouge látványtervezéséért és jelmezéért nyert Oscart 1952-ben.

A rendező Kertész Mihály (Michael Curtiz) négy jelölést követően, 1943-ban a legendás Casablancáért kapta meg az Oscart (Sons of Liberty című alkotása 1939-ben a rövidfilmek között nyert), George Cukor 1964-ben szintén ötödik rendezői jelölését (My Fair Lady) váltotta díjra.

A tizenhétszer jelölt zeneszerző Rózsa Miklós háromszor (Elbűvölve, 1945; Kettős élet, 1947; Ben Hur, 1959) nyert.

Forgatókönyvíróként Herczeg Géza 1937-ben (Émile Zola élete), Székely János - John S. Toldy néven - 1940-ben (Arise, My Love), a négyszeres jelölt Pressburger Imre (Emeric Pressburger) pedig 1942-ban kapott Oscar-díjat (A 49. szélességi fok).

Operatőrként László Ernő (Ernest Laszlo) (Bolondok hajója, 1965) és Zsigmond Vilmos (Harmadik típusú találkozások, 1977) munkáját ismerték el az amerikai filmakadémia kitüntetésével. Előbbit összesen nyolc, utóbbit további három alkalommal (A szarvasvadász, 1978; A folyó, 1984; Fekete dália, 2006) jelölték a kitüntetésre.

A hétszeres jelölt filmrendező George Pal (Marczincsák György Pál) 1943-ban „különleges Oscart” kapott, majd 1950-ben a Végállomás a Hold című futurisztikus filmje a legjobb speciális effektusok díját nyerte el.

Adolph Zukor (Zukor Adolf) producer, a Paramount Pictures alapítója négy évtizedes filmes munkásságát 1948-ban szintén „különleges Oscar-díjjal” ismerték el.

2000-ben Koltai Lajost a Malena című olasz film operatőreként jelölték Oscarra.

1985-ben A Maszk című film sminkes munkájáért Elek Zoltán nyert Oscar-díjat.

Szalay Attila 1995-ben a giroszkóp-stabilizátoros Spacecam kamerarendszer kifejlesztéséért, Jászberényi Márk, Perlaki Tamás és Priskin Gyula 2009-ben a Lustre színkorrekciós rendszer kifejlesztéséért technikai Oscart kapott. A 2013-as technikai Oscar-díj kitüntetettjei között Madjar Tibor, Kőhegyi Csaba és Major Imre egy 3D-modellező szoftver fejlesztéséért kapott elismerő oklevelet.

A legjobb dokumentumfilmes alkotók között szintén vannak magyar származású Oscar-díjasok: Elizabeth Chai Vasarhelyi (Free Solo - Mászókötél nélkül, 2018) és Steven Bognar (Az amerikai gyáregység; American Factory, 2019).

Böszörményi Zsuzsa Egyszer volt, hol nem volt című 1991-es vizsgafilmjével nyerte el az 1972-ben alapított Diák Oscar-díjat (Student Academy Awards) a legjobb külföldi filmek között. 2016-ban Kis Hajni Szép alak című munkája, 2017-ben pedig Freund Ádám rendezése, a Földiek című alkotása versenyzett a döntősök között. 2018-ban Kovács István az Ostrom című vizsgafilmjéért - bronz fokozatú - Diák Oscart kapott a nemzetközi fikciós rövidfilm kategóriában.

Legutóbb 2022-ben vehetett át magyar filmes Oscar-díjat - Sipos Zsuzsanna a Dűne díszletberendezőjeként a legjobb produkciós tervezés kategóriában.