Háromszázhetven filmet vetítenek a Kecskeméti Animációs Filmfesztiválon

Ötven éve jött létre a Kecskemétfilm, akkor még szokatlan módon egy vidéki városban, 1985-ben pedig elindult a fesztivál is – először triennáléként, Kecskeméti Animációs Filmszemle néven -, amely később nemzetközi rendezvénysorozattá bővült, és az európai fesztiválszövetség tagja lett – idézte fel a fesztivál sajtótájékoztatóján Mikulás Ferenc, a KAFF és a Kecskemétfilm igazgatója.

Mint hozzátette, a fesztivál azóta is egyfajta ünnep, ahol találkozhat a magyar és a nemzetközi animációs szakma, a média és a közönség.

A KAFF azonban összművészeti eseménysorozat is – jegyezte meg Mikulás Ferenc -, hiszen a filmvetítések mellett több alkotó képzőművészeti kiállításokon is bemutatkozik, de a gyerekekre is gondolnak, ők például animációs játszóházban készíthetnek saját rajzfilmet. Mint kiemelte, több program is megemlékezik majd a kecskeméti rajzfilmstúdió alapításának ötvenéves jubileumáról is.

Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója emlékeztetett arra, hogy a közmédia és a Kecskemétfilm kapcsolata régi múltra tekint vissza:

Kecskeméten készült például a több mint negyven országban vetített Magyar népmesék sorozat vagy a nagy sikerű Vízipók, csodapók is.

Az együttműködés azóta is folytatódik, az egyik legújabb eredmény a Toldi animációs sorozat, amelyet az MTVA rövidesen bemutat majd – közölte.

Kucsera Tamás Gergely, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) főtitkára hangsúlyozta: nagyon kevés olyan, tartós sikert és folyamatos fejlődést mutató magyarországi művészeti fesztivál akad, mint a KAFF, ezért a köztestületté alakult MMA az elsők között alakított ki partneri kapcsolatot a fesztivállal. Az MMA nemrég elhunyt, tiszteletbeli elnöke, Jankovics Marcell rajzfilmrendező révén az akadémia erős személyes kötődéssel is bírt Kecskemét felé – jegyezte meg.

Kucsera Tamás Gergely hozzáfűzte, hogy az idei KAFF retrospektív vetítésekkel emlékezik meg Jankovics Marcellről csakúgy, mint Gyulai Líviuszról és Richly Zsoltról is, az MMA Könyvkiadó pedig több kötet bemutatóját is a fesztiválon tartja meg.

Szeberényi Gyula Tamás, Kecskemét alpolgármestere kiemelte, hogy a Kecskemétfilm az a műhely, amely a leginkább hozzájárult Kecskemét nemzetközi ismertségéhez, de a stúdió nemcsak a város szempontjából fontos: Kecskeméten élte túl a magyar animáció a rendszerváltást.

A jövőről szólva közölte, hogy

tervbe vették a kecskeméti egyetemen egy animációs képzés elindítását és rövidesen létrejöhet a Magyar Animáció Háza is.

Kollarik Tamás a magyar versenyprogram zsűrijének tagjaként méltatta a magyar animációs filmet. Mint felidézte, negyven éve nyert Oscar-díjat Rófusz Ferenc Légy című rövidfilmje, és ez a „nagy generáció” most is aktív, miközben már a fiatalok – például Bucsi Réka – is nagyszerű alkotásokat hoznak létre, a közmédiának köszönhetően pedig a közönséghez is eljuthatnak a magyar animációs filmek.

A KAFF közönsége négy napon át három moziban és két szabadtéri helyszínen nézheti meg a magyar és európai animációs filmtermés legjavát; a fesztivál részletes programja a https://2021.kaff.hu honlapon érhető el.

Borítókép: Kollarik Tamás, a magyar versenyprogram zsűrijének tagja, Kucsera Tamás Gergely, a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára, Mikulás Ferenc, a Kecskemétfilm igazgatója, Szeberényi Gyula Tamás, Kecskemét alpolgármestere és Papp Dániel, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatója (b-j) a 15. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál sajtótájékoztatóján