Állami támogatás nélkül idén zsugorodna a gazdaság

Kormányzati programok várható hatásait számszerűsíti a Makronóm Intézet friss elemzése. Rámutatnak: az első negyedéves GDP-adatok alapján a magyar gazdaság teljesítménye csökkent az egy évvel korábbi magas bázishoz képest. Adja magát a kérdés, hogy a jelenlegi feszes költségvetési helyzetben mit tud tenni a gazdaságpolitika a növekedés beindításáért.

A Széchenyi-kártya-program, a Baross Gábor újraiparosítási program, a kamatstop, a Gyármentő garancia- és hitelprogram, és a Feldolgozóipari kkv energiaköltség- és beruházástámogatási program már el is indult, ezek idén összesen 1,6 százalékponttal járulhatnak hozzá a gazdasági növekedéshez.

Azonban ezen programok híján az elemzőház idénre várt 0,8 százalékos növekedési prognózisa alaposan leromlana, a bővülés helyett 0,8 százalékkal zsugorodna a gazdaság. 

A gazdaságvédelmi programokra azért van szükség, mert az orosz–ukrán háború és a szankciós politika miatt kialakuló energiaválság és inflációs környezet, illetve az uniós források körüli viták együttesen szigorúbb kamatkondíciókat követelnek meg a jegybank részéről – emlékeztetnek. Ez megdrágította a fejlesztésekhez, működéshez szükséges forrásbevonást, így a hitelpiaci aktivitás jelentős mértékben visszaesett. Ennek következtében elengedhetetlenné vált a kormányzati beavatkozás a hitelezés és a beruházási dinamika fenntartása érdekében, amely nélkül nemcsak hogy recesszió lenne, hanem a kilábalás is elhúzódna – mutatnak rá.

Több mint háromezermilliárd forintnyi forrás

A bevezetett programok közül is kiemelkedik ezermilliárd forintos keretösszegével a Baross Gábor újraiparosítási program, amely a magas kamatkörnyezetben is kedvezményes hitelt biztosít a vállalkozásoknak fejlesztéseikhez, új beruházásaik megvalósításához.

Megújult a vállalkozások számára több mint húsz éve elérhető Széchenyi-kártya-program is, amelyben a mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára kedvezményes, szabadon felhasználható hitelek érhetők el beruházásaik finanszírozásához, likviditásuk fenntartásához.

A Feldolgozóipari kkv energiaköltség- és beruházástámogatási programban részt vevő vállalkozások segítséget kapnak energiaköltségeik kifizetéséhez, illetve energiahatékonysági beruházások megvalósításához.

A közép- és nagyvállalatok energiahatékonysági fejlesztéseit támogatja a Gyármentő program és a Gyármentő garancia- és hitelprogram.

Említésre méltó a kamatstop intézménye is, amelyet a változó kamatozású jelzáloghitellel rendelkező lakosság mellett kiterjesztettek a kkv-szektorra is, amelyek így a felszabaduló forrásokat fejlesztésre, illetve a munkavállalói bérek kifizetésére fordíthatják.

A programok együttesen több mint háromezermilliárd forint forrást juttatnak a gazdaságba, így pedig érdemben javítják a növekedési kilátásokat.

A kutatás leszögezi: a hitelezést segítő és beruházásokat ösztönző gazdaságvédelmi programok célja, hogy a gazdaság kínálati oldala tartósan rendelkezésre álljon a kereslet kielégítésére.

A GDP-re gyakorolt hatás

• A Baross Gábor újraiparosítási hitelprogram ezermilliárd forintos hitelkeretének (ahol az állam végső költsége a kamattámogatás lesz) feltevéseink szerint fele jelent addicionális hitelfelvételt, így az intézkedés kétszázmilliárd forint beruházás létrejöttéhez, valamint háromszázmilliárd forint forgóeszközhitel kihelyezéséhez járulhat hozzá. Ezen beruházások – figyelembe véve, hogy feldolgozóipari beruházásokban nagyságrendileg 65 százalékos súlyt képviselő gépberuházásoknak a közel hetven százaléka évek óta importból valósul meg – idén 55,3 milliárd forint hozzáadott érték létrejöttét generálhatják a gazdaságban. A forgóeszközhitelek ezzel szemben 151,3 milliárd forint hozzáadott érték létrejöttéhez járulhatnak hozzá a beszállítók irányába generált kereslet, valamint a vállalatok működésének biztosítása révén.

• A Széchenyi-kártya-program kamattámogatott hiteleinek kihasználtsága idén meghaladhatja az 1550 milliárd forintot, amelynek nagyságrendileg legalább felét a magas kamatkörnyezetben piaci körülmények között nem helyeznék ki. A programban a beruházási hitelek lévén, az önrészt is figyelembe véve, 220 milliárd forint addicionális beruházás valósulhat meg idén, amely a fenti módszertan alapján 90,3 milliárd forinttal járulhat hozzá a GDP-hez. Ezzel szemben forgóeszközhitelben, illetve folyószámlahitelben közel 580 milliárd forint forráshoz juthatnak a kkv-k, ami több mint 650 milliárd forinttal növelheti idén a gazdasági teljesítményt.

• A Gyármentő program, illetve a Gyármentő garancia- és hitelprogram összesen 350 milliárd forintos kerete háromszázmilliárd forint olyan beruházás létrejöttét indukálhatja idén, amely a programok nélkül nem valósult volna meg piaci körülmények között, így pedig 82,6 milliárd forinttal támogathatja a növekedést.

• A Feldolgozóipari kkv energiaköltség- és beruházástámogatási program közel ötvenmilliárd forint beruházást generálhat, így pedig 13,5 milliárd forint hozzáadott érték létrejöttéhez járulhat hozzá idén.

• A kamatstop esetében vállalati oldalon – a vállalatoknál maradt források nyomán – 42 milliárd forint értékű beruházással és ehhez kapcsolódóan 16,9 milliárd forint hozzáadott értékkel számolhatunk, míg a lakosság esetében az alacsonyabb törlesztőrészlet miatti magasabb fogyasztási szint 87,6 milliárd forint bruttó hozzáadott érték létrejöttéhez járulhat hozzá.

– fogalmaznak a Makronóm Intézet elemzői.