Csökken az adó, nemzetközi célpont lehet Magyarország

A kriptodevizák a modern gazdaság mind elfogadottabb elemeivé válnak, mára többszáz-féle ilyen virtuális fizetőeszköz létezik, s a legnagyobb vállalatok közül több is tart magánál belőlük nem is keveset. A szabályozás ugyanakkor még nem mindenütt kiforrott. A kérdésben idehaza a jövő évi adóváltozásokról a héten előterjesztett törvényjavaslat vezetne be új szabályokat.

„A minisztérium fenntartható gazdaságfehéredésért felelős bizottsága javasolta, hogy kerüljenek a személyijövedelemadó-törvénybe új passzusok a kriptodevizák ügyében.

Így a jövőben – ha a képviselőház az előterjesztést elfogadja – például a bányászatból és az árfolyamnyereségből származó jövedelemre az szja új szabályait kell majd alkalmazni”

– nyilatkozta a Magyar Nemzetnek az adóügyi államtitkár. Izer Norbert hozzátette: mivel eddig külön paragrafus nem szabályozta a virtuális pénzek adóügyi helyzetét, úgynevezett egyéb jövedelemként kellett utánuk adót fizetni, ez viszont igen magas elvonást jelentett. „Az elmúlt másfél évtized idehaza pontosan igazolta a tételt, hogy a magas adó a jövedelmek eltitkolására ösztönöz, az alacsonyabb közteher ellenben elősegíti a bevallást, az adófizetést” – magyarázta az államtitkár, megemlítve, hogy

a parlament asztalán fekvő tervezet 15 százalékos elvonást javasol, ami csupán nagyjából a fele az eddiginek.

Emellett komplett szabályrendszert is illesztenek az adómértéket meghatározó szabály mellé, világossá téve, hogy például vásárláskor, bányászatkor vagy valamilyen tevékenység elvégzésének kifizetésekor hogyan alakul az átadott, megszerzett kriptopénzek adóügyi helyzete. Vagyis hogyan határozandó meg az az összeg, amely után adózni kell.

Az államtitkártól a lap megtudta, hogy szakmai becslések szerint több tízezer ember tartja itthon befektetését vagy annak egy részét virtuális fizetőeszközben, a magyar kriptogazdaság mérete pedig elérheti akár a ­háromszázmilliárd forintot is. „Azzal számolunk, hogy emelkedni fog a kriptodevizák bevallott, legális forgalma, s az sem zárható ki, hogy többen hazahozzák a külföldön tartott ilyen vagyonukat” – mutatta be a szabály lehetséges következményeit az államtitkár.

Az is várható – folytatta –, hogy ez ügyben megnő Magyarország iránt az érdeklődés. A legtöbb országban ugyanis még nincsenek megfelelő előírások, az elfogadásra váró magyar szabályrendszer tehát sokaknak figyelemfelkeltő lehet.

A lényeg azonban az – jegyezte meg Izer Norbert –, hogy hazánk igyekszik a gazdaság minden részé­ben olyan feltételeket teremteni, amelyek megakadályozzák a feketegazdaság terjedését. Az államtitkár úgy fogalmazott: tiszta viszonyok kellenek a kriptodevizák piacán is, az adótörvény tervezetében foglalt passzusok pedig képesek lehetnek ezt megteremteni.