A vadkárok megelőzéséhez a gazdák és a vadászok együttműködése szükséges

Kezdődik a napokban a vadkároknak egyik leginkább kitett kultúra, a kukorica vetése, ezért a vadkárelhárítások megtervezéséhez, hatékony kivitelezéséhez a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és az Országos Magyar Vadászati Védegylet szorgalmazza a gazdák és a vadászatra jogosultak szoros együttműködését.

A két szervezet közös közleménye szerint

a jelenlegi járványügyi intézkedések egyelőre lehetővé teszik a vadászok szabad mozgását, valamint az egyéni vadászatot, de a vadkárelhárítások megtervezése, megszervezése, hatékony kivitelezése csak a gazdákkal közös munka eredményeként valósulhat meg.

Ehhez a felek között folyamatos kommunikációra, élő kapcsolatra van szükség – tették hozzá.

Kiemelték, hogy a vadászatra jogosult a károk megelőzése érdekében köteles a földhasználók számára elérhető módon a vadkárral kapcsolatos ügyekben hivatalos kapcsolattartót megadni.

A kamara és a védegylet azt kéri, hogy a gazdák időben jelezzék a vadászatra jogosultak felé a tervezett vetésszerkezetet. Erre azért van szükség, hogy a vadászatra jogosult is tudja, hol vannak a vadkárral potenciálisan érintett területek.

A károkozás csökkentése érdekében a föld használójának az erdősült területek melletti mezőgazdasági táblákon az erdőtől legalább 5 méter szélességben olyan növényeket kell termesztenie, amelyek magassága lehetővé teszi az erdőből kiváltó vad észlelését és vadkárelhárító vadászatát.

Kérik azt is, hogy a vadgazdálkodók és a gazdák, a vetés napjától a kukorica kelését követő hétig naponta ellenőrizzék területeiket, és haladéktalanul jelezzék egymásnak, ha kárt észlelnek.

Az agrárkamara az Országos Vadgazdálkodási Adattárban található adatok szerint közölte: a kifizetett mezőgazdasági vadkár a 2018-19-es vadászati évben, március 1-jétől a következő év február utolsó napjáig tartó időszakban meghaladta a 2,18 milliárd forintot. A legnagyobb mértékű vadkár Somogy megyében volt, amelyet Zala és Baranya követett.

Borítókép: illusztráció