Az átlagügyfél az idén még egyszer sem járt a bankjában

Van olyan pénzintézet, ahová egy átlagos lakossági ügyfél nyolchavonta megy be, ráadásul a betérők is egyre kevésbé akarnak tranzakciókat indítani, inkább tanácsadásra, tájékoztatásra van szükségük.

Meglehetősen ritkán jár bankfiókba a magyar – derült ki a pénzintézetek a Világgazdaság számára adott tájékoztatásából. A CIB Bank lakossági ügyfelei például évente átlagosan 1,5 alkalommal keresik fel a bank valamelyik kirendeltségét, ám

a prémiumügyfélkörben ez az arány magasabb – de ők is csak közel öthavonta (évente átlagosan 2,6 alkalommal) fordulnak meg a bankfiókban.

Az OTP Bank ügyfelei évente átlagosan háromszor látogatják meg valamelyik bankfiókot.

Ezek az adatok is rámutatnak, hogy a banki adategyeztetés elhúzódásáért aligha lehet csak a pénzintézeteket okolni – bankolási szokásaink alapvetően nem kívánják meg a személyes ügyintézést.

A válaszok alapján kiemelkedik a Takarék csoport, a fiókhálózatból kapott visszajelzések azt mutatják, hogy a kisebb településeken élő ügyfelek jellemzően havonta keresik fel a fiókjaikat,

ahol többnyire egyszerű banki tranzakciókat hajtanak végre (pénzt vesznek fel, befizetnek, betétet kötnek le). Ugyanakkor a nagyobb városokban ezeket az alapvető banki szolgáltatásokat már a Takarékbank ügyfelei is az elektronikus felületeken bonyolítják le.

A K&H Banknál úgy látják, hogy

miközben az ügyfelek egyre szívesebben veszik igénybe a digitális szolgáltatásokat, és az olyan tranzakciókért, amelyeket az e-bankon vagy a mobilbankon keresztül otthonról is, önállóan el tudnak végezni, nem feltétlenül mennek be bankfiókba.

Nem a fiókhálózat szerepe csökken, csak az ott folyó munka jellege változik.

A kirendeltségeken egyre nagyobb szerepük van a szakértőknek, amikor az ügyfelek összetettebb pénzügyi kérdésekben szeretnének tanácsot kapni, legyen szó befektetésekről, hitelekről.