Ezt az utat járja be a karácsonyfa, mire a nappaliba kerül

A legtöbb magyar család követi a karácsonyfaállítás szép szokását: az ünnepek előtt egy-két nappal megveszik, szenteste földíszítik, körülbelül januárig az ünnepi idő jelzésére, a hangulat fenntartására, a lakás ékesítésére használják, végül ha már nem használják, a házuk elé, konténerekbe viszik, esetleg eltüzelik a tűleveleit időközben elhullató növényt. Kevesen tudják azonban, hogy mindez előtt és után mi történik a fenyőfákkal. Ennek járt utána cikkében a Turista Magazin.

Mint a cikkből kiderül, a legnépszerűbb „karácsonyfa” Magyarországon a lucfenyő: ez a legolcsóbb és a legillatosabb.

Hazánkban évente 2,5 millió fát adnak el karácsony idején, leginkább a luc-, az ezüst- és a Nordmann-fenyő a kelendő.

A gyökeres, cserepes karácsonyfák a forgalom 10-15 százalékát adják, a műfenyő pedig egyre kevésbé keresett. Utóbbiak használata sokkal kevésbé környezetkímélő, mint gondolnánk: ezeket zömével Kínában gyártják, ökolábnyomukat pedig igencsak megnöveli a több ezer kilométeres szállítás, arról nem is beszélve, hogy átlagosan hat évig szépek. A PVC-ből készült fenyők újrahasznosítása nagyon drága – mutat rá a cikk. Felhívják a figyelmet arra is, hogy

a fenyőtermesztés nem környezetkárosítás: ezeket a fákat ugyanis külön erre a célra létesített telepeken nevelik gyakorlatilag haszonnövényként, a kivágottak helyére pedig nyomban újat ültetnek

– tehát a tévhittel ellentétben nem erdőirtásról van szó.

Az összeállítás ismerteti, hogy itthon Vas, Somogy, és főleg Zala megye áll az élen fenyőtermesztésben. A hazai karácsonyfák túlnyomó része a dél-zalai Nemespátróról vagy Surd községből származik. Bizonyos családoknál generációról generációra száll a „mesterség”, bár önmagában ez kevés a megélhetéshez – hangsúlyozza az írás.

Ugyanis a fenyőtermesztők munkája sok költséggel és bizonytalansággal jár: metszegetni, alakítgatni kell a növényt, körülötte kapálni kell, lenyírni a füvet, a műtrágyázás és a vegyszerezés alapfeltétel, a meleg és száraz nyarakon pedig a rendszeres locsolás is elengedhetetlen. Ami a kiadásokat illeti: speciális gépek szükségesek (egy faragógép például félmillió forint), fontos a kártevők elleni védekezés (évente hektáronként akár négyszázezer forint is lehet a vegyszerezés, műtrágyázás költsége), a fát pedig nyilván előbb-utóbb ki kell vágni, majd el kell szállítani az árusítás helyszínére. Pluszköltséget jelent, ha a fenyőket éjszaka őrzik.

A rizikót a fabetegségek és a forró nyarak jelentik, ez utóbbi főleg az elmúlt években probléma, amióta a klímaváltozás egyre erősebben érezteti a hatását.

A túl enyhe tél szintén nem tesz jót a fáknak – sorolja a kockázati tényezőket a Turista Magazin cikke. Épp ezért – mint hangsúlyozzák – pusztán karácsonyfa-termesztésből megélni egyáltalán nem lehet.

Az ismertető szerint a leggyorsabban a lucfenyők nőnek, 5–8 évesen szokták kivágni őket; az ezüstfenyőket 6–11 évesen, a Nordmannokat pedig csak a 8. évtől lehet használni, körülbelül 15 éves korukig.

Ha egy 1,5–2 méteres fát veszünk, az átlagban 12 éves lehet.

És hogy mi történik az ünnepi díszbe bújt fenyőkkel karácsony után? A cikkben az áll, hogy legtöbbször az önkormányzatok gondoskodnak a kidobott fák elszállításáról, számos helyen pedig gyűjtőpontokat létesítenek a kiszolgált karácsonyfáknak. Sopronban és Győrben ledarálják őket, és a komposztálódott anyagot talajtakaróként hasznosítják, Pécsen pedig az erőműben égetik el a fákat. A fenyők akár otthon, tüzelőként is megállják a helyüket.

A teljes cikk a Turista Magazin oldalán olvasható.

Borítókép: illusztráció. Forrás: Shutterstock