Pocokinváziótól tart a szárazság miatt a Nébih

A mezei pocok egy nagyon falánk mezőgazdasági kártevő. Mindenféle növényi anyagot megeszik: magok, füvek, gyökerek, levelek, gyümölcsök, bogyók, makk és dió is szerepel az étlapján. Szinte minden szántóföldi növényben kárt tesz, a kalászosoktól kezdve a lucernán és a kukoricán át a répáig és a burgonyáig. Amiért veszélyes, az az, hogy egy nagyon szapora állat. Kedvező körülmények között egy évben akár tízszer is ellik, ráadásul egyszerre 8-12 utódot, a szaporulat pedig egy hónap múlva már képes arra, hogy tovább szaporodjon. Ez azt jelenti, hogy egy család képes megszázszorozni a létszámát egyetlen szezon alatt. Óriási károkat tehetnek, mivel megállás nélkül rágnak.

Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke a Vasárnap reggelben elmondta, főleg a zöld részeket szeretik és képesek akár komplett kalászos táblákat teljesen lerágni. Egyelőre nincs információjuk arról, hogy az idén nagyobb károkat okoztak volna, vagy túl lennének szaporodva, de a gazdálkodóknak most kell erre nagyon figyelni.

„A mezei pocok veszélyes kártevőnek minősül, ezért jogszabály írja elő, a védekezési kötelezettséget – mondta Petőházi Tamás. – Mivel nagy a szárazság, ez kedvez a szaporodásuknak, így az ősz folyamán jelentős egyedszám-növekedés vette kezdetét. Annak érdekben, hogy a károkat meg lehessen előzni, időben el kell kezdeni a fertőzöttség felmérését, a gazdák ennek neki is álltak.”

A korábbi megfigyelések szerint a gócszerű felszaporodás leginkább Bács-Kiskun, Baranya, Békés, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok, Tolna, Fejér, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Heves és Pest megyéket érinti. A pockok ellen vegyszerekkel is lehet védekezni hazánkban, de a megfelelő mélységű talajművelés, a ragadozó madarak számára kihelyezett ülőfák is nagy segítséget jelentenek a túlnépesedés megelőzésében.

„Amikor még nincs invázió, szántással is védekezni lehet a későbbi károk ellen – mondta Pető Tamás. – A legjobb módszerre azonban a természet képes. Nagyon várjuk, hogy megérkezzen a csapadék és ha a következő két hétben az évszaknak megfelelő lesz az időjárás, beköszöntenek a fagyok, az megelőzi a bajt. A novemberi fagyos esők a leghatékonyabbak a pockok ellen, olyankor ugyanis a rágcsálók megfáznak és tüdőgyulladásban tömegesen elpusztulnak, ahogy az igazán kemény teleket sem képesek átvészelni.”

A pockok legnagyobb természetes ellenségei a baglyok. Azokon a területeken, ahol csapatostul élnek ezek a madarak, egy telelés idején, 20-30 ezer kártevőt távolítanak el biológiai úton. Ekkora méretű rágcsálóirtást csak súlyos környezet- és természetvédelmi, humán egészségügyi kockázatot jelentő mérgek bevetésével, és sok pénzből lehetne megoldani.

Magyar találmánnyal is lehetne irtani

A mezei pocok ellen létezik egy magyar találmány, ami nem méreggel, hanem környezetbarát módon, szén-dioxid-gázzal veszi fel a harcot a rágcsálók ellen. A működése nagyon egyszerű: betapossák a pockok járatait, csak egyet hagynak meg, amit telefújnak szén-dioxiddal. Ez nehezebb az oxigénnél, és bennmarad. Amelyik pocok nem tud kimenekülni, az előbb elkábul, majd elpusztul. A tapasztalat szerint, a rágcsálók 80 százalékát lehet kiirtani így. A módszer előnye, hogy más vadon élő állatra nem jelent veszélyt és a talajt sem károsítja, ugyanúgy lehet hasznosítani, mint a kártevőirtás előtt.

Borítókép: Nagy kék gém mezei pocokkal a csőrében

Forrás: AFP/Cultura Creative/Jouko van der Kruijssen