2018.05.14. 07:49
Tovább nőhet a dohánytermékek adója
Még legalább 5,4 százalékkal meg kell emelni a cigaretta jövedéki adóját ahhoz, hogy Magyarország teljesítse az Európai Unió elvárásait. Egy uniós tanulmány is a dohánytermékek árának további emelését javasolja az egészségpolitikai döntéshozóknak.
Budapest, 2013. július 1. Pádár Viktória alkalmazott kiszolgál egy vásárlót egy XXII. kerületi nemzeti dohányboltban 2013. július 1-jén. MTI Fotó: Bruzák Noémi
Magyarország még mindig nem teljesítette az Európai Unió azon irányelvét, amely szerint 2017 végéig a 2016-os árszinthez képest a dohánytermékek jövedéki adóját 29 százalékkal kellett volna megemelni. Az Európai Unió elvárásaitól elmarad az áremelés mértéke, a cigaretta jövedéki adója 4,3, a szivar jövedéki adója 4,5, míg a vágott dohányé 23,6 százalékkal emelkedett az elvárt 29 százalékos emelkedés helyett – mondta a Világgazdaság hétfői számának Falcsik István, az RSM Hungary jövedéki üzletágának vezetője.
Egyelőre még nem indult kötelezettségszegési eljárás az ellen a nyolc ország ellen – köztük Magyarország ellen sem –, amelyek nem teljesítették az uniós kritériumokat.
Az adószakértő emlékeztetett: Magyarország azt vállalta, hogy három lépcsőben hajtja végre az emelést, az első lépcsőben, 2016 szeptemberében emelte meg először a dohánytermékek adómértékét úgy, hogy ezerdarabonként a korábbi 28 ezer forintról 28 400 forintra növelte a cigaretták adótartalmát. A második körben további 400 forinttal, majd tavaly nyáron a cigaretta minimális adómértéke 29 200 forintra nőtt, a szivar, szivarka minimális adómértéke 4120 forintról 4180 forintra, a fogyasztási dohány adómértéke pedig kilogrammonként 16 200 forintról 17 300 forintra emelkedett. Így a cigaretta jövedékiadó-tartalma most 25 százalék, a szivarkáé pedig 14 százalékot tesz ki.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adatai szerint jövedéki adóból 2017-ben 933,8 milliárd forint folyt be az államkasszába, ami 14,5 milliárd forint emelkedés 2016-hoz képest, ám a dohánytermékek esetében az állam bevétele 13,5 milliárd forinttal csökkent, az NGM szerint a jogszabályváltozásra adott piaci reakciók miatt. A dohányüzletek forgalma viszont nem csökkent: 2018 első három hónapjában 2,6 százalékkal emelkedett – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból.
A dohánytermékek további áremelésére hívja fel egy európai uniós tanulmány is az egészségpolitikai döntéshozók figyelmét.
Az EU 28 tagországának adatait elemezve a felmérés arra mutat rá, hogy a cigaretta árának 10 százalékos emelkedése szignifikánsan csökkentené a cigarettafogyasztást, valamint a dohányzás okozta halálozást valamennyi vizsgált országban.
Borítóképünkön egy dohánybolti alkalmazott kiszolgál egy vásárlót egy fővárosi nemzeti dohányboltban.
MTI Fotó: Bruzák Noémi
