Nőtt a hazai biztosítási piac díjbevétele

A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) által rendezett XIV. biztosításszakmai konferencián a Mabisz elnöke rámutatott: az úgynevezett fintech cégek után a biztosítási piacon is megjelennek az insuretech vállalkozások.

Ez a biztosító társaságok számára is új kihívásokat jelent majd, bár a magyar biztosítási piacon korábban is számos területen alkalmazták a digitális és internetes új megoldásokat – jelezte a Mabisz elnöke.

Pandurics Anett kiemelte: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ebben is partnere a biztosítási piac résztvevőinek, hozzátéve, a jegybank online tevékenységre szóló ajánlása nagyon korszerű, megfelelő választ ad az új kihívásokra.

A Mabisz elnöke kifejtette: a háztartások életbiztosítási díjtartaléka az elmúlt években folyamatosan mérséklődik abban az összehasonlításban, amely a háztartások pénzügyi vagyonának alakulását mutatja be. A Mabisz egyik fő törekvése, hogy ez a trend megforduljon, s a háztartások vagyonában egyre nagyobb részt jelentsen a hosszú távú megtakarítás, így az életbiztosítás – emelte ki.

Pandurics Anett úgy vélte: komoly problémák merülnek fel az Európai Unió által tervezett pán-európai nyugdíjtermék (PEPP) esetében, amely alapvetően olyan konstrukció lenne, amelyet online módon értékesítenek. Ezt az elképzelést több ponton sem dolgozták ki, de úgy tűnik, a hazai nyugdíjbiztosításokkal azonos adókedvezményt kapna az uniós konstrukció, kérdéses még az is, hogyan bonyolítanák le a hozzá kapcsolódó kifizetéseket.

A Mabisz elnöke elmondta: a hazai biztosítási piacnak sikerült jól átvenni a biztosításokra vonatkozó szolvencia II. szabályozást, és azt is remélte, hogy a következő időszakban a biztosításértékesítési irányelv (IDD) és a csomagolt befektetési termékekre vonatkozó előírások (PRIIPs) hazai gyakorlatba történő átvételét is jól oldják meg a hazai biztosító cégek.

Kandrács Csaba, az MNB ügyvezető igazgatója közölte: az elmúlt öt évben évi 4,5 százalékos volt a biztosítási piac átlagos növekedése, ám az idei első fél évben több mint 6 százalékos bővülést mutatott a piac. Hozzátette: gondot jelenthet az MNB felügyeleti szemszögéből, hogy az életbiztosítási ágban a korábbi években egyre enyhülő piaci koncentráció megfordulni látszik.

Kandrács Csaba kiemelte: a lakásbiztosításokból mintegy évi 100 ezer szerződést kötnek Magyarországon, miközben 4,2 millió lakás van az országban. A magyar lakások biztosítottsági szintje azonban európai szinten magas (70 százalék), a régi, elavult és vélhetően drágább biztosítások átdolgozása jelenthet majd új üzletet a biztosítók, illetve a független alkuszok számára.

Az MNB ügyvezető igazgatója rámutatott: a biztosítási jutalékbevételek többéves csúcson vannak, hozzátéve, míg az életbiztosításoknál a bankok és a postai értékesítés a bevételek 40 százalékát adják, a biztosítóktól függő biztosításközvetítők szintén 40 százalékos részarányt képviselnek, addig a független alkuszok csak az üzletek 12 százalékában játszanak szerepet.

A nem életbiztosítási üzletek 41 százalékát kötötték az alkuszok, de meglepő, hogy az alkuszok által közvetített üzletek 65 százaléka 5 biztosítóhoz kötődik.

Sebestyén László, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) elnöke az alkuszok javadalmazásáról szóló változásokról elmondta: a független biztosításközvetítők számára végül is előnyösek lesznek a jövőbeni változások. A vállalati partnerek után a jövőben a lakossági ügyfeleknek is lehetősége lesz arra, hogy megismerjék, milyen összeget kap a közvetítésért az alkusz. Az európai uniós irányelvnek a magyarországi jogba való átvezetése után ezt kérésre köteles lesz bemutatni a biztosítási alkusz – mutatott rá az FBAMSZ elnöke.