2024.10.17. 11:00

Fáj, zsibbad, elnehezült? Ezekre a betegségekre gyanakodhat, ha gond van a kezével

Címkék#alagútszindróma #apattanóujj #fájdalom #kéz

Sérülés, megerőltetés és számos más oka lehet a kézbetegségek kialakulásának. A kézsebész-specialista figyelmeztet: fontos, hogy mielőbb forduljunk orvoshoz a tüneteinkkel, ha nem szeretnénk maradandó károsodást.

Forrás: Shuttertock

Fotó: Bits And Splits

Kezünk működésének, épségének fontosságát sokszor csak akkor ismerjük fel, amikor már valamilyen gond van vele. A zsibbadás, a visszatérő, erősödő fájdalom, az esetleges apróbb elváltozások megkeseríthetik a mindennapjainkat, néha még a nyugodt alvást is gátolhatják.

Az alagútszindróma, a pattanó ujj és a ganglionok a kezet érintő három leggyakoribb, részben megerőltetésből fakadó probléma, amelyek jellemzően 40 éves kor után jelentkeznek. Szerencsére könnyen gyógyíthatók, korai stádiumban a műtét is elkerülhető.

A kezet és vele egy időben gyakran a lábat is érintő fájdalmas elváltozások valamely autoimmun eredetű probléma mechanikai megnyilvánulásai. Pattanó ujj esetén leggyakrabban anyagcserezavar, reuma áll a háttérben, a csuklótáji alagútszindróma többnyire diabétesz vagy gyulladásos betegség következtében alakul ki. Komplexen kell tehát szemlélni és kezelni a tüneteket. Ugyanis amíg a gyökérokot nem szüntetjük meg, a zavaró kórképek újra és újra kiújulhatnak

– mondja Kromek Lóránd kézsebész-specialista, ortopéd- és traumatológus főorvos.

A ganglionok, azaz a tenyéren, a kézfejen, az ujjak tövénél vagy az ujjak végperceinél kialakuló jóindulatú ciszták megjelenése túlterhelés, régi sérülés vagy törés, esetlegesen ízületi porckopás következében alakulhat ki. A bőr alatt kidudorodó, ruganyos, tapintható, elmozdítható elváltozás fájhat és feszülhet, akadályozhatja az ízület működését.

Az egyik leggyakoribb ínhüvelygyulladás, a pattanóujj-betegség nem csupán a kellemetlen ízületpattogással, hanem duzzanattal és komoly fájdalommal járhat.

A kézzsibbadás ellenben mindennapos jelenség: érezhetjük, ha rossz pozícióban aludtunk el, vagy ha olyan helyzetben tartjuk a kezünket, hogy nem jut elegendő vér az adott területre. A visszatérő vagy nem múló kellemetlen érzet ugyanakkor jelezhet keringési vagy idegrendszeri zavart is, ezért szakszerű kivizsgálással először tisztázni kell, melyik említett esettel állunk szemben – magyarázza a kézsebész.

Amikor a zsibbadás főként éjjelente jelentkező fájdalommal, továbbá a kéz elügyetlenedésével jár együtt, csuklótáji alagútszindrómára gyanakodhatunk. A probléma elnevezése utal a szűk anatómiai résre, ahol erek és idegek futnak az inak között. Amikor ebben a csatornában gyulladás vagy duzzanat keletkezik, téraránytalanság keletkezik, és leszorítódik, nyomódik a középvonali ideg. Ezért tapasztalhatunk az előbbi tüneteken túl érzéskiesést, izomgyengeséget is. Kialakulását az alapbetegségeken túl elősegíthetik olyan tevékenységek, ahol a kéz vagy a könyök nagyobb igénybevételnek van kitéve.

Az alagútszindrómát elősegíthetik olyan tevékenységek, ahol a kéz nagyobb igénybevételnek van kitéve
Fotó: Mike_shots / Forrás: Shutterstock

Az első zsibbadásos, fájó panaszokkal érdemes szakorvoshoz fordulni, ugyanis a hosszú ideig fennálló kéztő-alagútszindróma általában már nem gyógyítható maradványtünetek nélkül. Például a műtétet követően az ujjvégeken érzett zsibbadás egy része megmaradhat.

Szerencsére gyógyítható

A nyomás alá került ideg felszabadítása történhet klasszikus nyílt műtéttel vagy forradalmian új, két tűszúrásból megoldható minimál invazív módszerrel. Mindkét eljárás lényege a kéztőalagutat lezáró szalag átmetszése, amivel felszabadítjuk az ideget a nyomás alól. Az utóbbi, ultrahanggal követett eljárás nem igényel sebészeti bemetszést, ezért a felépülési idő néhány hónap helyett általában alig néhány napba, esetleg egy-két hétbe telik.

A baleseti sérülések leggyakrabban csuklóra, kézre ráesés, sportsérülés miatt, vagy láncfűrész és a hozzá hasonló munkagépek használata közben, esetleg munkavédelmi öltözék hiánya okán történnek. Hosszas sebészeti procedúra során általában sikerül megmenteni az érintett testrészt

– osztja meg tapasztalatait a Pécsi Tudományegyetem Traumatológiai és Kézsebészeti Klinikájának igazgatóhelyettes főorvosa.

Hogy mit mondott még erről a fontos témáról a kézsebész-specialista, elolvashatja a Szabad Föld cikkében.