Gundel Takács Gábor mindig a szívére hallgat

A sportriporterből lett műsorvezetővel családról, hitről, optimizmusról, az átalakuló televíziózásról és a közmédiáról is beszélgetett a Vasárnap Reggel.

Hamarosan indul az új vetélkedőműsora a VIASAT3-on. A TV2-vel megszűnt a szerződése?

Ez érdekes helyzet. Tavaly februárban eljöttem az MTVA-tól, azóta szabadúszóként dolgozom. A televíziós-újságíró szakmában az a megszokott, hogy mindenki egy csatornánál van, de én nem. A TV2-vel az Áll az alku-ra kötöttem szerződést. Először 30 részre, ami sikeres lett, és utána leforgattunk még újabb 60 részt. Ez a szerződés járt le. Most pedig egy teljesen új vetélkedőre szerződtem a VIASAT3-hoz, de ezúttal sem a csatornához, hanem csak egy műsorra.

Ez a műsor mitől újszerű?

Azért, mert a kérdéseket nem egy műsorvezető teszi fel, hanem átlagemberek kérdeznek. Az adás alatt a kivetítő falon mennek majd a kérdezők fotói, a pörgetés után pedig választhatnak a játékosok, hogy kinek a kérdését kérik. Az arc alapján tudnak dönteni. Részben az emberismeretére számíthat a játékos, részben a szerencsére. De ettől függetlenül a tudásalapú játékok közé tartozik majd ez a vetélkedő. A kérdések azonban nem csak az általános műveltséget mérik, inkább a tájékozottságot.

Hol, hogyan veszik fel a szerkesztők a kérdéseket? Az utca embere kérdezhet?

Nem, szűrni kell a kérdezőket és a kérdéseket is. Mindenféle szegmensből kell lennie kérdésnek, például egy pék ugyanúgy kérdezhet, mint egy bróker vagy egy mozdonyvezető. A másik szempont, hogy négy válaszlehetőséget kell megadni, mégpedig olyat, ami nem túl könnyű, nem túl nehéz, sőt, ha lehet, kicsit akár becsapós is. Nem lenne túl hatékony egyszerűen csak kimenni az utcára.

Mi a tét?

10 millió forint. Ez jó nyeremény, az a tapasztalatom, egy átlagos játékos már 2-3 millió forinttal boldogan hazamegy, hiszen egy ekkora összeget már megérez a lakásfelújításban vagy az autója lecserélésében. De sokan tényleg csupán a játék öröméért vesznek részt a vetélkedőn. A Maradj Talpon! idején például kialakult egy zárt Facebook-csoport, akik az adás alatt próbára tették a tudásukat. Ma már sokkal tudatosabban kell kezelni a műsorokhoz kapcsolódó social media aktivitást.

Az online tér a televíziózás jövője?

Az elmúlt 10 évben kétmillió emberrel kevesebb nézi esténként a két nagy csatorna műsorát. Sokan néznek tematikus csatornákat, mások egyáltalán nem néznek már tévét és vannak, akik inkább letöltik a műsorokat a netről. Ez utóbbi nagy szabadságot ad, hiszen egy élő eseményért vagy meccsért hazasiet az ember, de minden mást letölthet, és akkor nézi meg, amikor ideje engedi.

Gyakorlatilag elérte a televíziót is, ami korábban a print lappiacot?

El, és nem lehet, hanem kell alkalmazkodni ehhez a változáshoz. A csatornák és a műsorok most már jelen vannak a Facebookon, az Instagramon és a weboldalak is erősek. Oda kuriózum tartalmakat töltenek fel, miniinterjúkat, háttérinformációkat vagy backstage titkokat. De műsorok készülnek és készülni is fognak, csak kérdés, hogy hogyan fogyasztja majd a közönség. Az online televíziózás a hirdetési piac számára ma még nehezen kezelhető. Fizetni pedig az olvasók sem és a nézők sem akarnak az online tartalomért. 1997-ben kezdődött a kereskedelmi televíziózás, és akkor egy óriási nézőbumm is volt, hatalmasat lengett ki az inga. Új típusú műsorokat, realityket láthattak az emberek, de ez a nézőszám az évek múlásával visszaesett. Az ingának viszont megfigyelhető egy másik irányú kilengése a fiatalok miatt. Ők mindent letöltenek, órákat nézegetik az Instagramot, a Youtube-ot. Ezt a generációt is el lehet érni a televíziós tartalmakkal.

Milyen a viszonya a social mediával?

Nagyon sokáig nem foglalkoztam ezekkel az oldalakkal, de amikor elkezdtük az Áll az alkut forgatni, akkor csináltunk egy hivatalos Facebook-profilt nekem. Be kellett látnom, hogy a műsoraim igénylik ezt a háttérkommunikációt. Most már instán is van egy oldalam.

A gyerekei adnak ötleteket a posztokhoz?

A taggelnek szót már megismertették velem. De a hashtag és a kukac közti különbséget is elmagyarázták. A Facebook-on azért van segítségem, egy profi szakemberrel dolgozom együtt az ottani tartalmakon. Az instát időközben nagyon megszerettem, jópofának tartom, hogy egy-két rövid mondattal sokféle tematikájú képet tud feltenni az ember, jó hangulata van az egésznek.

Sok ismert műsorvezető vagy színész vállalja a reklámozás egyik új formáját, a befolyásoló marketinget, és influencerek lesznek. Ilyet vállalna?

Sosem kerestem meg senkit, de engem például egy autó- és egy óramárka megtalált.

Most is egy vetélkedőműsorban láthatják majd a nézők, de sportriporterként kezdte a pályafutását. Az a műfaj nem hiányzik?

Nem rajtam múlt, így alakult. Hiányzik, hiszen én a sportból jöttem, az MTVA sportosztályán tanultam meg a szakma alapjait. Ez egy nagyon sokrétű műfaj és nagyszerű iskola. Az egyéni pályák tekintetében is talán tovább lehet sporttal foglalkozni, mint a show-műfajjal.

Bevált a szabadúszó munka?

Van előnye és hátránya is. Jó, hogy a magam ura vagyok, ha van olyan műsor, amiről úgy gondolja egy csatorna, hogy nekem való, és én is úgy gondolom, hogy nekem való, akkor szerződünk, és közösen dolgozunk a műsor sikeréért. Nem kell azért elvállalnom valamit, mert egy csatorna arca vagyok, és a havi fizetésért ők mondják meg, mit kell csinálni. De komoly hátrány a logisztika, hiszen ha két csatorna is felkér műsorvezetésre, és azok egy időben lennének, akkor csak az egyiket lehet elvállalni. De most ez van, jó így. Egyszer kérdezte valaki, hogy mit gondolok, hol leszek tíz év múlva, és azt feleltem, hogy fogalmam sincs. De már nem is foglalkoztat. Ugyanis visszagondolva a szakmai életemre sosem volt rá példa, hogy prognosztizáltam ezt vagy azt tíz évvel későbbre, és az be is jött volna. Például egy nagy vargabetű után 2007-ben visszamentem a köztelevízióba, ami egyébként szerintem az igazi közegem, és azt gondoltam, hogy onnan megyek nyugdíjba. Aztán tíz év múlva beadtam a felmondásom. Nagyon régóta fatalista vagyok. Minden, ami jó volt a szakmai életemben, az csak úgy jött. Amiket én akartam, azokból soha semmi sem lett. Most már hagyom, hogy az élet áramoljon, és igyekszem a lehetőségekhez hozzáadni a legtöbb munkát, fegyelmet, kitartást.

Optimista alkat?

Az én életemben a közmédiától történő elválásom volt az első olyan alkalom, amikor nem tudtam, hogy ha becsukok egy ajtót, milyen ajtó fog helyette kinyílni. Ez próbára tette a hitemet. Nem egyszerűen optimista vagyok, hiszek abban, hogy ha az ember becsülettel teszi a dolgát, akkor rendben lesz az élete.

Tavaly a Reformáció 500 évet celebrálták Bényi Ildikóval és az imént a hitét is említette.

Én csak a világi arca voltam a rendezvénysorozatnak. Már a felkéréskor is mondtam, hogy csak akkor tudom elvállalni, ha a saját hitemet képviselhetem, azt mondhatom, amit gondolok. Ezzel egyet is értettek. A reformáció és a protestantizmus számomra erről is szól, a folyamatos gondolkodásról, újragondolásról. A hitnek is nap mint nap erősödnie és alakulnia kell. Az ember is változik, másképpen kezd el látni dolgokat. A protestantizmus megkérdőjelezte a kicsit dogmatikussá vált katolicizmust. Az életben is ezt vallom, ne fogadjunk el semmit csak azért, mert dogmatikusan azt mondta valaki, azért fogadjuk el, mert átszűrtük magunkon és igaznak bizonyult. Fontos döntésekben mindig a szívemre hallgatok, a harmóniámat keresem és nem a matekot, hogy hol jó az egyenlet vége.

Mit csinál, amikor nem vetélkedőt vezet?

A vetélkedők felvételei elég kampányszerűek, azokon kívül van egy beszélgetős estem a Spirit Színházban, írok cikkeket a SZEMlélek blogra, sokat dolgozom a magyar labdarúgásért, árverést vezetek és különböző rendezvényeken vállalok műsorvezetést is. Néha pénzért, néha baráti alapon dolgozom.

Említette az elválást a közmédiától, minden döntését egyedül hozza meg, vagy családilag határoznak így vagy úgy?

Tartozom a feleségemnek azzal, hogy a jelentős döntéseket megbeszélem vele. Egy közös életet építünk és felelősséggel tartozom a tetteimmel az ő életéért, egzisztenciájáért is. Az egész családomért felelős vagyok. Ez nem csak a döntésekre, hanem a megnyilatkozásaimra is igaz. Az, hogy mit mondok este egy műsorban, az másnap kihatással lehet a gyerekeimre vagy a feleségemre. Őket is minősíti, amiket én mondok vagy teszek. A feleségem amúgy is jó kontroll, segít, hogy vajon jól látom-e, amit látok. Mivel ő racionális ember, fogorvos, egészen másképpen gondolkodik, mint én. Megerősít a döntéseimben a tudat, hogy egyetért velem. Mi olyanok vagyunk, mint a tao jel két fele, tökéletesen kiegészítjük egymást. De nem csak a házasságom szól egymás kiegészítéséről, hanem a munkám is, a csapatjátékokban vagyok a leginkább otthon. Szeretek egy közös célért küzdeni.

Szakmai kérdésekben is kikéri mások véleményét?

Igen, Bányai Gáborral 2004 óta készítünk műsorokat és nagyon jól működünk együtt. Szakmailag ő a kontroll számomra. Nagyon jól működik a párosunk.

Borítókép: Az m1 Maradj talpon! című kvízműsorát is vezette

Forrás: MTI Fotó/Zih Zsolt