Gazdaság

2016.10.25. 12:57

Üres zsebek a hónap végén - Sokaknak okoz gondot a pénz beosztása

Bár látszólag semmi köze egymáshoz, a diétákban alkalmazott étkezési napló elve sokat segíthet.

Piltman-Horváth Barbara

Már nagyon sokan megénekelték, hogy a legkönnyebb úgy faragni a családi költségvetésen, hogy pontosan vezetjük, mire mennyit költünk.

Az elv úgy működik, mint diéta esetén az étkezési napló. Ha minden nap leírjuk, hogy mikor, mit és mennyit ettünk, nap végén hüledezhetünk, hogy „Nahát, nem is gondoltam volna!". Csak egy kocka csoki a táblából, csak egy marék mogyoró, csak egy szem süti.

Ha minden nap ugyanezt a gondolatot követve leírjuk, hogy most csak egy rágót vettem, most beszaladtam két kifliért, de akkor már vettem egy üdítőt is, meg még megláttam egy szép felsőt, és a zokni is olcsó volt, akkor nap végén szembesülhetünk azzal, mennyi felesleges „kalóriát", azaz holmit vettünk.

A gyakorlatiasabb emberek már nem csak felírják, hanem számítógépen, táblázatban vezetik a havi kiadásaikat. Napra lebontva, külön a kártyás és külön a készpénzes fizetéses vásárlásokat, különböző levonásokat, díjakat, rezsi költséget vagy hiteltörlesztést. A táblázatban így pontosan látszik, mikor, mire mennyit költünk, mennyi marad a házipénztárunkban, és mennyi a bankszámlánkon.

Érdemes előre tervezni a havi rendszeres kiadásokat és rendszeres bevételeket, valamint soha ne menjünk éhesen vásárolni. Írjunk cetlit, mire van szükségünk, ne dőljünk be a boltok polcrendezéses trükkjeinek. Nagy általánosságnak, már-már közhelynek hangzik, de mint tudjuk, a közhelyek azért születnek, mert nagy igazságokat tartalmaznak.

Sokan rendelkeznek megtakarítással is, azt viszont már kevesen tudják pontosan kiszámolni, mennyi kamatra számíthatnak, a bankbetét letelte után pontosan mennyit is kapnak majd vissza. Persze ez nagyban függ a bankköltségektől is, de például a kamatos kamatszámolást sem ismerik sokan.

Az OECD, azaz a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet felmérésében azt kérdezték, többek között a magyarokat is, hogy ha betesznek száz dollárt a bankba két százalékos kamattal, egy éves futamidővel, ismétlődő lekötéssel, akkor többet vagy kevesebbet fog érni a befektetés öt év múlva 110 dollárnál. A megkérdezettek mindössze 42 százaléka tudta csak, hogy kamatos kamattal kell számolni, és hogy egyébként többet ér. A felmérésből az is kiderül, hogy a magyarok mindössze 27 százaléka tud csak havonta félretenni, ami nem feltétlenül a családi túlköltekezés hiánya, miközben Ausztriában ez az arány 69, Norvégiában pedig 84 százalék. Az adatok alapján nem meglepő, ha munkavállalói elvándorlásról beszélünk.

Visszakapcsolásként a cikk elejére, Magyarországon a megkérdezettek kevesebb, mint a negyede, 24 százalékuk tartja nyilván, mire költi pénzét a háztartás, ahol él. A sógoroknál kicsivel több az arány (29 százalék), Franciaországban azonban 76, míg Lettországban 81 százalékuk vezeti pontosan a kiadásait. A megkérdezett országokban hatvan százalék mondta azt, hogy pontosan számon tartja, mire költi a pénzét és csak minden második válaszolónak vannak hosszú távú pénzügyi céljai.

Nem mindenki engedheti meg magának, hogy félre tudjon rendszeresen tenni, de érdemes legalább a saját költségvetésünkkel tisztában lenni. Nem feltétlenül van annyi pénzünk, amennyi éppen a zsebünkben van. Elég egy táblázat a számítógépen, vagy a jó öreg „kockás" füzet, hogy tudjuk, meddig ér a takaró.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!