Megtört a jég - Újra merünk hitelt felvenni

Egyre jobban bízunk a gazdasági háttérben, már negyedik hónapja folyamatosan nő a hitelállomány, egyre több kölcsönt merünk felvenni. A 2008-as gazdasági válság, valamint később devizahiteleknek a svájci frank elszabadulását követő bedőlése után már egyre magabiztosabbak vagyunk és újra merünk hitelt felvenni. A Világgazdaság információi szerint havi 40 milliárd forintnyi új lakáshitelt és 20 milliárd forintnyi személyi kölcsönt folyósítanak a bankok.

A legutóbbi növekvő időszak 2015. januárjában volt, azonban akkor nem a hitelfelvételi kedv volt nagyobb, a svájci frank árfolyamának növekedése okozta a hitelállomány duzzadását. Idén nyáron azonban már több hitelt vettek fel a háztartások, mint amennyit visszafizettek.

Havi 40 milliárd forintnyi új lakáshitelt folyósítanak a bankok Fotó: Shutterstock

Ahogy az várható volt, a lakáshitelek piaca pörög a leginkább, amihez hozzájárul a családok otthonteremtési kedvezménye (csok) is, az első nyolc hónapban több mint 308 milliárd forintot hiteleztek a pénzintézetek, ami 45 százalékkal több a tavalyinál, a beadott igénylések száma pedig folyamatosan növekszik.

Fogyasztási cikkekre is egyre nagyobb számban veszünk fel hitelt, ennek összege 30 milliárd forint fölé emelkedett. Legutóbb a végtörlesztések idején volt ekkora az igény, de akkor a devizahiteleket váltották ki személyi kölcsönökkel a háztartások, 2016 augusztusában 20 milliárd forint személyi kölcsönt adtak a bankok. Ellenben a folyószámlahitel és a hitelkártya-igénylések közel sem hoznak ilyen nagy számokat, a magas kamat miatt nem szeretik a fogyasztók.

- Én magam is rendelkezem hitellel - mondta megkeresésünkre a 28 éves Kis Bettina, aki férjével igényelt lakáshitelt. - Egy népszerű, kifejezetten lakáscélú megtakarítással rendelkezem, amire egy éve vettünk fel hitelt és vásároltuk meg másfél szobás otthonunkat.

A fiatal pár azért választotta ezt a konstrukciót, mert a hiteltörlesztés tartalmaz megtakarítást is, ami a hitel tőkerészét csökkenti, valamint állami támogatást is kapnak utána. - Így viszonylag hamar letudjuk a tartozásunkat. Ezenkívül volt már áruhitelünk is, a televíziónkat egyéves futamidejű, nulla százalékos hitelre vettük - avatott be Bettina. A hölgy a tanulmányai befejezésére is vett fel hitelt, a népszerű diákhitel-konstrukcióval fizette a tandíjat. Attól nem félnek, hogy nem fogják tudni visszafizetni, mindkettejüknek biztos állása van. - Szerencsére abban a helyzetben vagyunk, hogy nem kell azon gondolkoznunk, melyik csekket fizessük be előbb, vagy hogy sakkoznunk kellene, hogy mennyi pénz maradjon a számlánkon, hogy a bank le tudja emelni a következő havi törlesztőrészletet - mondta Bettina, aki hozzátette azt is, könnyebbség számukra, hogy tudják, ha bajban lennének, a családra is támaszkodhatnak. - Anyagilag is tudnának támogatni minket szorult helyzetben, de végső esetben, haza is költözhetnénk a szülőkhöz, ha el kéne adnunk a lakást.

Bár a hitelállomány nő, a bankok közel sem keresnek annyit rajtunk, mint gondoljuk. A Budapesti Gazdasági Fórum kerekasztalánál a bankok vezetői vettek részt, akik szerint, bár egyre többen vesznek fel hitelt és egyre kevesebb a kockázat a bankrendszerben, a bevételeik még egy darabig csökkenni fognak.

Az alacsony kamatok miatt hiába nőtt a hitelállomány a bankoknál, a bevételeik nem hogy nem nőnek, csökkennek, és a jóslások szerint továbbra is hasonló tendencia várható. Az a veszély, hogy csődbe is mennek, egyelőre nem fenyeget, hiszen a szabályozás is sokat szigorodott a válság óta, kamatemelésre viszont minden pénzintézet vár. Erre nemcsak a hitelek miatt várnak, de a befektetők is örülnének, ha a jelenleginél magasabb hozamot produkálnának betétjeik. A bankbefektetések jelenleg szinte minimális kamatot adnak, a kockázati befektetések pedig nem annyira biztosak.