Gazdaság

2017.07.18. 15:14

Veszélyes vérszívók telepedtek meg hazánkban

Egy új egzotikus vérszívó- a koreai szúnyog (Aedes koreicus) magyarországi megjelenését elsőként tavaly ősszel regisztrálta Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának munkatársa.

Sági Ági

Azóta az is kiderült, hogy a koreai szúnyog áttelelt a baranyai megyeszékhelyen, sőt terjed a városban. A bejelentés okkal került a címoldalakra, hiszen ez a szúnyog több veszélyes kórokozó terjesztéséért is felelős lehet, mint amilyen például a Japán-B-encephalitis vírus, ami súlyos idegrendszeri fertőzést okozhat a fogékony emberekben. Azonban nem a koreai az egyetlen egzotikus, az utóbbi évtizedben betelepült szúnyogfaj az országban- tudtuk meg Trájer Attilától, a Pannon Egyetem Mérnöki Karának PhD hallgatójától. Az egyetem Környezettudományi Intézetének Limnológia Intézeti Tanszékén egyes kutatások éppen az inváziós szúnyogfajokra irányulnak.

- Jelen van már hazánkban az ázsiai bozótszúnyog (Aedes japonicus), és az egyik legfőbb betegségterjesztő faj, az ázsiai tigrisszúnyog (Aedes albopictus) is, ez utóbbi Délkelet- Ázsiából érkezett hozzánk és 2014-2015 táján tűnt fel először a Dél-Dunántúlon - mondta el lapunknak a kutató.

Ilyen szúnyogcsapdákkal lehet gyűjteni a különböző fajokat, mutatja Trájer Attila
Fotó: Sági Ági

Trájer Attila egy szúnyogkutató expedíción Zágrábban maga is több pédányt fogott ebből az ázsiai tigrisszúnyogból. Ez a szúnyog több kórokozót is terjeszthet. A listáján szerepelnek a Nyugat-nílusi láz, a sárgaláz, a dengue-láz és a Chikungunya-láz vírusai, valamint a hírhedt Zika-vírus, továbbá számos fonalféreg, mint például a Dirofilaria immitis, a kutyák szívférgességének okozója is.

A Nyugat-nílusi láz vírusa, az emberekben elsősorban bőr-, szem- és tüdőférgességet okozó Dirofilaria repens és a fentebb már említett Dirofilaria immitis féreg már jelen vannak Magyarországon is és rendszeresen okoznak megbetegedéseket állatokban és/vagy emberekben. A kutatótól megtudtuk azt is, hogy ezeket a betegségeket nem csak egzotikus szúnyogok terjesztik. Magyarországon körülbelül 50 őshonos csípőszúnyog faj él, aminek jelentős része terjeszt(het) betegségeket, igaz a többség nem az emberekre, inkább az állatokra veszélyes kórokozók vektora. Ilyen betegségek például a nyulak myxomatózisa, ragadozókban a már említett szívférgesség, vagy például a madarak maláriafertőzése, amit egy szúnyogok által terjesztett egysejtű nemzetség tagjai okoznak.

Hazánkban az ízeltlábúak által terjesztett, nem behurcolt megbetegedéseknek csak mindössze egy-két százalékáért felelősek a szúnyogok A maradék 98-99 százalékért gyakorlatilag teljes egészében a kullancsok felelősek. Az utóbbi évek tendenciája viszont az, hogy a kullancscsípés okozta megbetegedések száma stagnál, a szúnyogok terjesztette megbetegedések száma viszont nő.

Az egzotikus szúnyogok megjelenése hazánkban valószínűleg a globális kereskedelem térnyerésének köszönhető. Egy átlagos szúnyog a kikelési helyétől - ha csak a szél messzebbre nem fújja - legfeljebb csak egy kilométernyire távolodik el. Az egzotikus gyötrő szúnyog (Aedes) fajok kifejezetten szeretik viszont a gumiabroncsok belsejét, mivel az ezekben megálló esővíz ideális, sötét és meleg tenyészőhelye a szúnyoglárváknak. A tigrisszúnyog megjelenése Európában feltehetően nem a gumiszállításnak, hanem a szerencsebambuszok tengeri szállításának köszönhető a távol-keleti országokból, ahol a faj őshonos. Ezek a vízkultúrákban nevelt növények az elmúlt évtizedekben egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek, és szállítóedényeik kiváló élőhelyei a szúnyoglárváknak.

Ázsiai tigrisszúnyog (Aedes albopictus)
Fotó: Vass Máté és Trájer Attila

- Az egzotikus betegségek megjelenésének mindenképpen köze van a klímaváltozáshoz. A trópusi-szubtrópusi kórokozóknak szükségük van az őket terjesztő vektorokra- jelen esetben a szintén meleg égövi származású, mediterrán szúnyogokra. Megtörténhet, hogy a közlekedéssel behurcolt vektor már fennmarad nálunk is- tette hozzá Trájer Attila.

Elmondta azt is, hogy elképzelhető az az eset, amikor a szúnyog része az őshonos faunának, de a felmelegedés miatt válik életképessé a kórokozó, ami egy fertőzött emberrel vagy állattal kerül be az országba. Szintén lehetséges, hogy egy valaha jelen volt kórokozó, például a malária vektorai fennmaradtak, de a melegedés és a növekvő szúnyogpopuláció teremtik meg a kedvező feltételeit a betegség ismételt megjelenésének. Szót kell ejteni még a lepkeszúnyogokról is, melyek a szúnyogokhoz hasonlóan kétszárnyú rovarok, és több vírust és számos kórokozó egysejtűt is terjeszthetnek.

Ezeket a mediterrán faunaelemeket észlelték már hazánk legmelegebb dél-nyugati területein, sőt, a főváros agglomerációjában is. Négy hazai fajuk közül három vektora a Leishmania nevű egysejtű nemzetségnek, melyek fekélyes megbetegedéseket okozhatnak emberben és állatban egyaránt. Kutya már fertőződött helyben, itthon létrejött emberi megbetegedésre azonban még nem volt példa Magyarországon.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!