Széttagolt a sertéságazat - Összefogást és további adócsökkentést szorgalmaznak

A terméktanács elnöke összefogást sürgetett az ágazat szereplői között, közös fellépésre van szükség a tisztességtelen forgalmazók, az engedély nélküli üzemek és a feketevágások ellen. A sertéshús a magyar gasztronómiai kultúra része, a magyar konyha alapvető alapanyaga, a sertésből készült szalámik, kolbászok a népünkre jellemző ételek.

Ezek előállítása csak akkor gazdaságos, ha egyenlőek a versenyfeltételek. Az elnök szerint kevés az ágazatot támogató állami és EU-s pályázat, emiatt nem tudják a magyar cégek felvenni a versenyt a külföldiekkel. A fogyasztók ugyanakkor igénylik a termékválaszték bővítését, a konyhakész termékek minél nagyobb arányú bevezetését. A magyar sertéságazat széttagolt, Európai mércével mérve sem az élőállat-termelésben, sem a feldolgozásban nem beszélhetünk nagyvállalatokról. Az integráció hiánya rányomja bélyegét az ágazatra.

Horváth István miniszteri biztos a rendezvényen a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének elnökeként szólalt fel. Véleménye szerint az uniós piac megnyitása nem kedvezett a haza kisvállalkozásoknak, a magyar húsipart letarolták a külföldiek - fogalmazott. Világos, hogy a koncentrált nagy feldolgozók, vágóhidak olcsóbban dolgoznak, mint a kicsik, Európában számos ilyen hatalmas fejlesztés valósult meg, miközben mi lemaradtunk - mondta. Koncentrálni kell a nagy vágóhidakat, stratégiát kell alkotni, és közös ágazati akarattal végrehajtani - jelezte. Az
is lényeges tapasztalat, hogy nem kell minden cégnek mindenféle terméket gyártani, érdemesebb csak arra összpontosítani, amiben
kiemelkedően jót tud
előállítani. Horváth István szerint megoldás lenne, ha a kis- és közepes vállalkozások szövetkezetbe tömörülnének, hogy így jelenjenek meg a piacon. Emellett kormányzati támogatás, integráció vezetne a sikerhez. Az állami támogatáshoz azonban szükség van önerőre és fejlesztési potenciálra - ezt sok hazai kisvállalkozás nem tudja vállalni.

Tarpataki Tamás, a Földművelésügyi Minisztérium agrárpiaci főosztályvezetője hozzátette: léteznek jó kezdeményezések, bár az európai agrárpolitika szűk mozgásteret ad. Támogatják a szövetkezést, a termelői csoportokat, a tapasztalataik szerint ezek nagy része azonban csak addig létezik, amíg kapják
a támogatásokat. Ám olyan csoport is van, amely nem a támogatásokért alakult, hanem azért, mert felismerte az előnyöket. A sertéságazat fellendítése érdekében 2012-ben sertésstratégiát hirdetett meg a kormányzat. Ebben mennyiségi növekedést, az állomány megkétszerezését fogalmazták meg. A cél érdekében az élő állat és a félsertés áfakulcsát öt százalékra mérsékelték, mivel ebben az ágazatban volt a legnagyobb a feketegazdaság részaránya - egyes becslések szerint az 50 százalékot is elérte.

Az áfacsökkentést követően a feketegazdaság súlypontja áttevődött a vágásra, a húsforgalmazásra. A 2016. évi újabb ötszázalékos intézkedés már eljutott a fogyasztóig, nőtt a forgalom, és a sertéshús ára felvette a versenyt az olcsó importtal.

A tanácskozás résztvevői üdvözölték, hogy a szaktárca ezzel párhuzamosan meghirdette a Kiváló Minőségű Sertéshús (KMS) védjegy alkalmazását, amelynek bevezetése, népszerűsítése növelné a sertéshús fogyasztását.

Márton István, a VHT al-elnöke a csúcstalálkozón a szakemberhiányra hívta fel
a figyelmet: a hentes ma hiányszakma Magyarországon. A csúcstalálkozó résztvevői egyetértettek abban, hogy a fiatalok számára akkor lenne vonzó ez a szakma, ha megfelelő jövedelmet is biztosítana. Ehhez azonban a foglalkoztatás állami terheinek csökkentésére lenne szükség, amelynek lehetőségeit a kormányzat jelenleg vizsgálja.

A világ sertéshústermelésének 51 százalékát Kína állítja elő, messze megelőzve a második helyezett, 20 százalékos részesedéssel rendelkező Európai Uniót. A legnagyobb sertéshúsfogyasztó
régió is egyértelműen Ázsia, ezen belül Kína, amely azonban világelső termelése ellenére importra szorul. Az EU legnagyobb sertéshús- termelő és -feldolgozó országai: Dánia, Németország, Spanyolország, Hollandia, Lengyelország és Franciaország. Hazánk az unión belül jelenleg mindössze két százalékot képvisel.