Precedensperre készülnek: a szabadság mindenkinek jár

Amióta a Parlament 2012-ben elfogadta az új Munka Törvénykönyvét (Mt.), azóta a viták kereszttűzében áll. Az elmúlt év végén Herczeg Mária, a MASZSZ elnökségi tagja magyar állampolgárként kért állásfoglalást Székely Lászlótól, az Alapvető Emberi Jogok biztosától. Azért fordult az ombudsmanhoz, mert álláspontja szerint az új Mt. alkotmányossági aggályokat vet fel, sérti az Alaptörvény rendelkezéseit, és nincs összhangban az Európai Parlament és a Tanács munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló irányelvével sem.

Kordás László, a MASZSZ elnöke lapunknak elmondta, vezetőtársa többek között azt kifogásolta, hogy az Mt. értelmében a munkában töltött idő alapján a naptári évben szabadság jár, és munkában töltött időnek minősül „a harminc napot meg nem haladó keresőképtelenség”. Tekintettel arra, hogy a 30 napot meghaladó keresőképtelenség nem minősül munkában töltött időnek, előfordulhat olyan eset, hogy emiatt a munkavállaló alapszabadsága a 20 napot sem éri el.

Kordás László a parlament előtt. Kár érhette a munkavállalókat
Fotó: MASZSZ

Az alapvető jogok biztosának ez ügyben készült részletesen kifejtett jelentése megállapította, hogy az Mt. 115 paragrafusa (1) bekezdésének e) pontja visszásságot valósít meg az Alaptörvény XVII. cikk (4) bekezdésében meghatározott éves fizetett szabadsághoz való jog tekintetében. Ennek köszönhetően a fizetett szabadsághoz való jogra vonatkozó rendelkezéseket az Mt.-ben 2015. január elsejei hatállyal módosították. Ez a változtatás azonban visszamenőleg (2012. január 1. és 2015. január 1. között) nem orvosolta a problémát. Így erre az időszakra továbbra is fennáll a szabadsághoz való jogok sérelme, az érintett dolgozók azóta sem kapták meg – visszamenőlegesen – a szabadságukat, így akár több hónapnyi fizetéssel tartozik nekik az állam.

Kordás László szerint a jogalkotással okozott károkat eddig mindig a munkavállalókkal fizettették meg, amit a MASZSZ most megelégelt. Azzal, hogy módosították az Mt.-ét, beismerték, hogy hibáztak. Az ebből eredő kért az államnak meg kell térítenie. Ezt két úton tehetik, önként, vagy per útján. Az előbbire nem sok esélyt lát, ezért a szakszervezet ez utóbbira készül: az elveszett, ki nem fizetett szabadságok miatt precedenspert kívánnak indítani a magyar állam ellen. Bíznak abban, hogy a jogi eljárás végén nekik adnak igazat. A fejleményekkel kapcsolatban június 5-én Székely Tamás alelnök társaságában sajtótájékoztatót tartanak az Országház előtt, a Kossuth téren, az országzászlónál.