Nőtt a kedvünk a hitelre

A törlesztőrészletek egy pillanat alatt emelkedtek az eredeti két-háromszorosára és nem csak az autót vitték a garázsból, de a házat is elvehették a család feje felől. Mára stabilizálódni látszik a pénzügyi rendszer, valamivel kiszámíthatóbbak a hitelek, köszönhetően annak, hogy egyrészt a látott következmények miatt ma már minden fogyasztó jól meggondolja, ha hitelt szeretne felvenni, másrészt devizahitelt ma már csak erősen korlátozott viszonyok között lehet felvenni.

A háztartások számára inkább a forint alapú hiteleket kínálják, a Magyar Nemzeti Bank statisztikájából pedig kiderül, egyre többen bíznak is a pénzintézetekben annyira, hogy vegyenek fel akár lakás célú hitelt, vagy személyi kölcsönt. A kutatásból az is kiderül, három fő tényező alapján dönt a fogyasztó kölcsönfelvételről. Legnagyobb valószínűséggel azok kötnek hitelszerződést, akiknek már van valamilyen kapcsolatuk a bankkal, akár folyószámláról, akár lekötött betétről beszélünk. Második helyen a pozitív várakozások állnak, azok ugyanis, akik fényesebben látják a saját és az ország gazdasági helyzetét, nagyobb valószínűséggel vállalnak hitelt. A dobogó harmadik fokára az intézményrendszerrel szembeni bizalom áll, akik megbíznak az adott bankban, pénzügyi intézetben, azok kevésbé gondolkoznak el azon, hogy a jövőben valami rosszra fordul, a bizalom pedig hiteligénylésben realizálódhat.

Kíváncsiak voltunk ugyanakkor, hogy a bankok is úgy látják-e, nagyobb náluk a kereslet a lakáshitelekre és személyi kölcsönökre.  Az UniCredit bank saját, ezerfős kutatásának eredménye, hogy az ingatlanvásárlást, -felújítást tervező ügyfelek jellemzően igyekeznek kordában tartani a felmerülő finanszírozási költségeket. Ennek megfelelően a megkérdezettek egyharmada önerőre, másik harmada az önerő mellett némi bankhitelre támaszkodna, míg minden harmadik megkérdezett CSOK-ot is igényelne tervei megvalósításához. A megkérdezettek 72 százaléka legfontosabb paraméterként a fixálható törlesztőrészletet jelölte meg. Ez a szempont különösen fontos a 30 év alattiak számára. Az ingatlanvásárlással járó anyagi terheket a válaszadók általában reálisan mérik fel, a szükséges finanszírozást egyre tudatosabban, körültekintőbben tervezik meg. A bank válaszából ugyan nem derül ki, hogy nőtt-e hitelállományuk, azt mindenképp igazolja, hogy jóval körültekintőbben járunk már el a hitelfelvétel lehetőségét illetően.

Az OTP Bank ennél ugyan szűkszavúbb, de a kérdésre pontos választ adott, az MNB statisztikái alapján ők is a piac élénkülését látják, mind a személyi kölcsön, mind a lakáshitel piac vonatkozásában. Míg a személyi kölcsön új szerződéskötések piacán a 2016. első negyedévében az előző év azonos időszakához képest közel 83 százalékos a növekedés, addig a lakáshitelek esetén az arányszám 50 százalék. A piac növekedését a bankhoz beadott igénylések száma és volumene is alátámasztja.

Összességében elmondható, hogy már jóval óvatosabbak vagyunk, ha hitelfelvételről van szó, bár a hitelállomány még közel sem éri el a világválság előtti állapotot. Nem is feltétlenül baj, ha nem vesz fel mindenki kölcsönt olyan tárgyakra, vagy akár lakásra, amit még törlesztőrészletre sem engedhet meg magának.