2015.09.22. 19:21
Négyszázezer is lehet a fekete munkavállaló
A munkaügyi ellenőrzések tanúsága szerint az elmúlt három esztendőben – 2012 és 2014 között – mintegy 70 százalékkal nőtt azoknak az ellenőrzött cégeknek az aránya, amelyek be nem jelentett dolgozókat foglalkoztattak. Az ezzel kapcsolatos hatósági elmarasztaló határozatok száma ezen idő alatt megkétszereződött.
Míg 2012-ben mindössze 1014, tavaly viszont már 1724 gazdasági társaságnál bukkantak feketén dolgozókra. Az érintett cégek ellen hozott elmarasztaló határozatok száma meghaladta a kétezret – tájékoztat a feketelista.hu internetes portál. A kép az idén sem változott; az első hat hónapban az összesen 580000 gazdasági vállalkozás közül 9738 munkáltatót ellenőriztek a Nemzeti Gazdasági Minisztérium foglalkoztatás felügyeleti főosztályának revizorai, és 62 százalékuknál állapítottak meg különböző munkaügyi hiányosságokat. Az ellenőrzés több mint 44 000 munkavállalóra terjedt ki; 67 százalékuk esetében tártak fel különféle munkajogi szabálytalanságot. Ezek 14 százalékát bejelentés nélkül foglalkoztatták; tavaly ez az arány 11 százalék volt.
Az ellenőrök érthető módon döntően a „legszennyezettebb” ágazatokat próbálják kiszűrni. Első helyen említik az építőipart, ahol a feketemunkások aránya az idén a tavalyihoz képest három százalékkal csökkent ugyan, de még mindig eléri a 34 százalékot. A személy- és vagyonvédelmi cégeknél ez az arány változatlanul 14, kereskedelemben pedig 11 százalékon áll. Nem véletlen, hogy az összes ellenőrzés mintegy háromnegyede erre a négy ágazatra koncentrált. A vendéglátó szektorban egy év alatt nyolcról 10 százalékra nőtt a feketén dolgozók aránya. A mezőgazdaságban ez az adat maradt a korábbi hét százalékon, a feldolgozóiparban viszont sikerült nyolc százalékról öt százalékra csökkenteni.
Klasszikus értelemben feketefoglalkoztatásnak a szerződés és/vagy a munkaviszony adóhatósághoz történő bejelentése nélküli foglalkoztatás minősül. A szabálytalanságok jelentős része az úgynevezett egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódik. Gyakori, hogy a lehetőségekkel visszaélve, a munkavállalót a bejelentett napokon kívül is foglalkoztatják, vagy csak a tényleges munkavégzés megkezdését követően jelentik be. Sok esetben – a kisebb adóterhek miatt – olyan munkaerőt alkalmaznak, akinek az egyszerűsített foglalkozáshoz nem lenne joga.
A munkaügyi revizorok adatai szerint ebben az évben az ellenőrzések által érintett dolgozók 10,4 százalékát foglalkoztatták munkaszerződés, illetve bejelentés nélkül. Ezek a cégek az adófizetőkhöz képest jogtalanul jelentős gazdasági előnyhöz jutottak, és torzították a piaci versenyt. Jelentős üzleti körről van szó, hiszen – a cégnyilvántartásban szereplő mintegy 580000 vállalkozást figyelembe véve – méltányos számítások szerint is mintegy 60000 vállalkozás lehet érintett. Az adókiesés több száz milliárd forintra becsülhető. Ehhez képest a bírságolás meglehetősen „kíméletes”. A foglalkoztató (kis- és középvállalkozások esetében csak ismételt jogértést követően) harmincezer forinttól húszmillió forintig terjedő bírságra számíthat. Az is igaz, hogy a bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a társaságot a közbeszerzésekből és az állami támogatásokból kizárják.
A foglalkoztatási jogszabályok megsértése miatt tavaly összesen 1,3 milliárd-, idén augusztusig pedig 533 millió forint bírságot szabott ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). A hatóság a bírságot adóként szedi be. A NAV honlapján folyamatosan nyilvánosságra hozza azoknak az adózóknak az adatait, akikről a jogerős bírósági határozat megállapította, hogy nem teljesítették a foglalkoztatásra vonatkozó bejelentési kötelezettségüket.
„Fertőzött” megyék, városok
A feketelista.hu, a NAV listája alapján összeállította az ország megyéinek, illetve nagyobb városainak feketemunkával „fertőzött” statisztikáját. Ebből kiderül, hogy a két éven belüli többszörös jogsértők (csak ezek nevét hozzák nyilvánosságra) száma évről évre növekszik. 2012-ben 1014, 2013-ban 1290, 2014-ben 1724 név szerepelt a „listán”, amely az idén 1062 új névvel bővült.
A listán a legtöbb cég, szám szerint 214 – gazdasági súlyával magyarázhatóan – Pest megyéből szerepel, de a három évvel ezelőttivel összehasonlítva (194) az átlagnál kisebb volt a növekedés. Talán nem véletlen, hogy a gazdaságilag gyengébb megyék a „legfertőzöttebbek”. A lista szerint a legkevesebb „feketemunkást” a dunántúli cégeknél találtak a revizorok: Somogyban 14, Vasban 17 és Tolnában 24 vállalatnál. Megyénk a középmezőnyben található.
A nagyobb városok közül – nyilvánvalóan – a fővárosi cégek neve szerepel leggyakrabban (501), számuk a háromévivel ezelőttihez képest (337) 48 százalékkal növekedett. A legtöbb feketén foglalkoztató Miskolcról (53), Debrecenből (48), és Szegedről (40) került a listára. A legkevésbé „fertőzött” városok közé tartozik Veszprém.
Bírságolt feketén foglalkoztató cégek számának területi alakulása
megye
2013
2014
2015.
szeptemberig
Bács-Kiskun
71
96
60
Baranya
24
41
32
Békés
31
50
44
Borsod-Abaúj-Zemplén
77
115
61
Budapest
385
501
308
Csongrád
58
81
55
Fejér
53
53
36
Győr-Moson-Sopron
36
75
51
Hajdú-Bihar
67
86
58
Heves
39
43
21
Jász-Nagykun-Szolnok
41
46
31
Komárom-Esztergom
35
48
20
Nógrád
19
33
19
Pest
155
214
101
Somogy
16
14
15
Szabolcs-Szatmár-Bereg
75
80
56
Tolna
21
24
17
Vas
16
17
13
Veszprém
43
58
33
Zala
28
49
31
összesen:
1290
1724
1062
város
Debrecen
39
48
32
Győr
15
34
15
Kaposvár
2
4
8
Kecskemét
16
17
20
Miskolc
44
53
32
Nyíregyháza
24
30
24
Pécs
17
22
16
Szeged
27
40
28
Székesfehérvár
16
12
9
Szombathely
9
9
6
Tatabánya
10
6
5
Veszprém
9
16
4
Zalaegerszeg
9
11
8