Munka van, melós nincs - A Balaton part helyett inkább a külföldet választják a fiatalok

Egyre borúlátóbbak a balatoni vendéglátók. Kevés a vendég, az üzletek nagy része kénytelen vasárnap zárva tartani. A problémákat csak fokozza, hogy a vendéglátóhelyek egyre nehezebben találnak szakképzett és gyakorlott munkaerőt. K. Mária régóta külföldön dolgozik, de idén a családi ügyek rendezésére és egy kis pihenésre hazalátogatott.

– Főként azért vállaltam külföldön munkát, mert Magyarországon a vendéglátásban már szinte csak egyéni vállalkozóként lehet elhelyezkedni, de még így sem igazán éri meg. Most kilenc év után hazajöttem egy kicsit pihenni és ugyan elég pénzt raktam félre, úgy gondoltam, azért itthon is vállalok a szezonban munkát, hiszen nem szeretném a tartalékaim nagy részét már most felélni. A jelenlegi munkahelyemen egyébként idén nem volt munkaerő problémánk, nagyon hamar összeállt a csapat erre a szezonra.

Balatonalmádiban Dancsó Tamás, az egyik vendéglátóhely tulajdonosa úgy fogalmazott, szakácsai és felszolgálói ideiglenesen Magyarországon tartózkodó szakképzett dolgozók, akik szeptembertől ismét külföldre mennek dolgozni.

– Gyakorlatilag lasszóval kell kifognom a gyakorlott és képesített munkaerőt, de lassan ott tartunk, hogy esélyünk sincs válogatni, aki jelentkezik, azt felveszem, hiszen szükség van rá, legfeljebb ha nem válik be, elküldöm, és amíg nincs más, beállok én a konyhába. Szerencsére nyáron több diák is felkeres, persze 99 százalékban ismertségi alapon, hogy szeretne a büfében dolgozni, de belőlük is egyre kevesebb a vállalkozó szellemű – mesélte Tamás.

Egy nála dolgozó diák, Pásztler Vivienn, már harmadik éve dolgozik a vendéglátóhelyen. – Már jó pár éve járunk Balatonalmádiba nyaralni, és három éve megkérdeztem Tamást, nem dolgozhatnék-e nála, hiszen mégis a legjobb barátnőm apukája, így legalább ismerősök között lehetnék. Sokat számít egy nyári munkánál, hogy barátságos környezetben dolgozhassunk, hogy minél több ismerős vegyen körül. Szerencsére a lehető legjobb helyet választottam. Sok fiatal inkább külföldön próbál szerencsét, itthon ugyanis, hiába csábító a Balaton, a napi akár 15 óra munka mellett nem marad idő a kikapcsolódásra, és nyilván a fizetés sem elég vonzó. A diákok 16 éves koruktól dolgozhatnak illetve iskolai szünidőben, szülői engedéllyel a nappali tagozatos, 15 éves tanulók is munkába állhatnak, ha általános iskolába, szakiskolába vagy középiskolába járnak.

A Balaton parti szezonális munkavállalással érintett járásokban a munkáltatók, jellemzően az idegenforgalom, vendéglátás és kereskedelem területén nyújtottak be munkaerőigényeket, tájékoztatott Troják László, a Veszprém Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának vezetője. A munkáltatók a március-május hónapra vonatkozó intervallumban mintegy 500 személyre nyújtottak be munkaerő igényt, amelyek a Balaton-parti szezonra jellemző munkaerő keresletre vonatkoztak, így például konyhalány, konyhai kisegítő, szakács, pincér, pultos, bolti eladó, hentes, takarító, felszolgáló, lángossütő. A szezonális munkára vonatkozó munkaerő igények száma az előző évek munkaerő igényéhez hasonlóak.

A várpalotai Kádár Olívia Ágnes, a veszprémi közgazdasági szakközépiskola tanulója egy Balaton-parti büfében vállalt nyári munkát (Fotó: Penovác Károly)

A balatoni munkaerőhiány ténylegesen érzékelhető, valós, de nem új jelenség. Ez egy folyamat, ami egyre jobban feszíti a balatoni idegenforgalmat, és most már igen erőteljesen jelentkezik, fogalmazta meg Markovszky György, a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Az a 350 ezer – vagy ki tudja mennyi - külföldön munkát vállaló magyar állampolgár jó része abból a körből került ki, amely korábban a Balatonnál dolgozott.

A kamarai elnök jelezte, a nyári idegenforgalom Budapesten is tapasztalható, de ott lényegesen magasabbak a bérek, és hosszabb a szezon, így a munkavállalóknak van némi esélyük arra, hogy a munkanélküli időszakot túléljék. A Balatonnál azonban maximum 3-4 hónapról van szó, alacsonyabbak a bérek, s az idény rövidsége miatt nagyon sokan inkább külföldön keresik a boldogulást.

A kamara évek óta egyre erőteljesebben hangsúlyozza a balatoni idény meghosszabbításának szükségességét. Ez nem csak az idegenforgalmi vonzerő növeléséhez járulhat hozzá, hanem a munkaerő megtartó képesség érdekében is fontos. Ehhez azonban programok kellenek, csakhogy erre nincs unós forrás. A balatoni idegenforgalmat úgy kell felfogni, hogy ez helyben teljesített export, valós gazdasági ágazat, nyomatékosított az elnök.