Megindult az elvándorlás a kereskedelemből

A munkahelyeiket féltették, elbocsátásokat vizionáltak a kereskedők a tavaly december közepén elfogadott törvény miatt, amely néhány kisebb kivételtől eltekintve, március 15-től megtiltotta a vasárnaponkénti munkavégzést a kereskedelemben. Mára kiderült, a félelem alaptalannak bizonyult, nem volt elbocsájtás a vasárnapi munkavégzés tilalma nyomán, ugyanakkor az alkalmazottak maguktól távoztak a kereskedelemből, osztotta meg a szervezet tapasztalatait Mürkl Mónika, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete Fejér-Veszprém megyei titkára.

E meglepő kijelentést meg is magyarázta. Vidéken a kereskedelemben dolgozók körülbelül 60 százaléka a minimálbér környéki fizetést vihetett haza. Akik négy-, illetve hat órában dolgoztak, ennél is kevesebb bért kaptak. A törvénymódosítás nyomán a vasárnapi, illetve az éjszakai pótlékok megszűntek. Ne felejtsük, a törvény az éjszakai munkavégzés tilalmáról is rendelkezett, ezt az időszakot például árufeltöltésre kiválóan fel lehetett használni. Ezek nyomán jelentősen csökkentek a keresetek, így már más iparágak is vonzóvá váltak a kereskedők számára. A zömük azonban külföldre távozott, az ottani bérrel egyetlen hazai piaci szereplő sem versenyezhet.

Mürkl Mónika arról tájékoztatatott, hogy a KASZ felmérése szerint a kereskedelemből országosan közel háromezer ember hiányzik. Veszprém megyében ezzel arányos a munkaerőhiány, itt is szinte minden kereskedő cég alkalmazottak keres. De nemcsak kereskedőkben állunk szűkösen, hanem hiányoznak a kereskedelemben dolgozó szakmunkások – például pékek, hentesek – is. De a műszaki területen dolgozó eladókat éppen úgy vadásszák!

A hiányzó alkalmazottakat diákokkal, képzetlenekkel, kölcsönzött munkaerővel próbálják pótolni, de ez nem jelenthet teljes körű megoldást. A munkaerőhiány azt eredményezte, hogy jelentősen megnőtt a dolgozók leterheltsége. A Központi Statisztikai Hivatal adatai mindezt fényesen igazolják: a kereskedelemben az elmúlt öt évben nem volt akkora túlóra mennyiség, mint jelenleg.

A titkár jelezte, a munkáltatók rájöttek, bért kell emelniük, hogy megfelelő végzettségű emberhez jussanak, mert különben még nagyobb lesz a baj az ágazatban. A fizetések mellett növekedtek a dolgozói kedvezmények, a cafeteria is. De így sem tudnak versenyképesek lenni. A KASZ-nál úgy érzékelték, hogy bruttó 30 ezer forintos fizetésemeléssel elejét lehetne venni az elvándorlásnak, ezt a pénzt 2-3 év alatt meg lehetne adni a kereskedelmi alkalmazottaknak.

A szakszervezet folyamatosan tárgyal a piaci szereplőkkel. Minden cégnél arra törekszenek, hogy a dolgozók számára a lehető legnagyobb mértékű béremelést, és béren kívüli juttatást harcolják ki. Örömteli, hogy a legnagyobb hazai szereplővel év közben is meg tudtak állapodni, ennek eredményeként több mint 6000 ember számára tudtak bérrendezést elérni. Más cégnél azonban kevésbé voltak sikeresek. Nem árt tudni, a cégek szintén satuban vannak: egyfelől két évig nem lehetnek veszteséges, másrészt milliárdos ágazati különadókat fizettetnek meg velük.

Tárgyalnak-e a vasárnapi zárvatartás tilalmáról szóló törvény visszavonásáról? – kérdeztük. Mürkl Mónika kijelentette, a kormány nem gondolja úgy, hogy erről tárgyalnia kellene. Pedig lenne mit átbeszélni. A jogszabály nem tett engedményt a balatoni üdülőkörzetnek sem. Ma már tisztán látszik, a törvény az idegenforgalmi területeken komoly károkat okoz.