Külföldre szivárog a munkaerő? A fiatalok nem itthon szereznek kezdőtőkét

A munkaerőpiacot jelen-leg jellemező munkaerőhiány legfőbb indoka az, hogy rengetegen dolgoznak külföldön. Főleg az Egyesült Királyság, Svájc, Németország és Ausztria népszerű. Nemcsak a szakmunkások, de diplomások is búcsút mondanak szülőhazájuknak hosszabb-rövidebb időre. Kevesebben vannak azok, akik aztán végül külföldön is telepednek le, ők általában kint ismerkednek meg jövendőbelijükkel, vagy eleve párként mennek ki, és később döntenek úgy, hogy inkább ott alapítanak családot. A nagy többség úgy gondolkozik, pár évig dolgozik kint, csak arra koncentrál, és a megélhetésen túli, jóléti ki-adásait visszafogja, hogy minél nagyobb összeget tudjon félrerakni, így majd amikor pár év után hazajön, nagyobb tőkével tud új életet kezdeni.

Sok fiatal úgy gondolkozik, hogy Magyarországon kitanul egy szakmát, külföldön tapasztalatot és főleg pénzt gyűjt, majd később visszatérve itthon alapít vállalkozást, amihez már elegendőnek tűnik a kint szerzett megtakarítás.

- Persze, hogy még visszamegyek, van a lakáshitelemből, amit vissza kell fizetni - mondta a 31 éves Tardos Gábor kérdésemre, most, hogy hazajött, nem szeretne-e tovább itt maradni. - Május közepén megyek vissza a nyári szezonra. Gábor Ausztriában dolgozik
egy sporthotel konyháján, és messze földön híres a salátája. Nemrég autót vett, most motoron gondolkodik. - Pár ismerősöm próbált hazajönni, egy évig bírták, aztán visszamentek dolgozni szezonra. Azt az életszínvonalat, amit a kinti, magasabb fizetés mellett megszoknak az emberek, nehéz fenntartani az itthoni fizetésekből.

Gábor nem szeretne kint maradni örökre, csak addig, amíg minden hitel nincs kifizetve, meg nem vett magának mindent, amit szeretne, és fel nem halmozott akkora tartalékot, ami elég lesz addig, amíg itthon nem talál olyan munkát, amivel fent tudja tartani az addig megszokott életszínvonalat.

A kint lévők többsége építőiparban, vendéglátóiparban vagy egészségügyi területen dolgozik Illusztráció: Shutterstock

A helyzet súlyosságát felmérve a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kutatást is indított, amely azt vizsgálja, milyen hatásai lesznek ennek a nagy munkaerő-elvándorlásnak. A projekt január 1-jén indult és 2019. június 30-ig tart majd. A program célja, hogy feltárja a fiatalok (15-34 éves korosztály) vándorlásának okait, valamint migrációs, családalapítási és munkavállalási trendjeit. A tudományosan feltérképezett folyamatok megismerése által pedig további kiemelt cél a döntéshozatal, valamint a helyi szolgáltatások támogatása. Összesen nyolc európai ország 16 intézménye vesz részt a projektben.

A program elsősorban a migrációs folyamatokban közvetlenül érintett települések élén álló helyi döntéshozók számára nyújt támogatást és hasznos információkat. Vagyis a kutatás eredményei révén a régió települései jobban tudják majd mérni a fiatalok kivándorlásának, visszatérésének és a külföldi fiatalok bevándorlásának hatásait, továbbá meghozni a szükséges intézkedéseket az alábbi, helyi szinten releváns területeken, mint munkaerő-piaci kereslet és kínálat, családalapításhoz, gyermekvállaláshoz kötődő szakpolitikák, oktatásügy, valamint egészségügy és szociális védelem.

A projektben Magyarországon kívül Románia, Szerbia, Bulgária, Szlovákia, Szlovénia, Ausztria és Németország vesz részt.