Gazdaság

2016.10.18. 17:40

Felfűtött kedélyek: kötelező-e a költségmegosztó?

Az Európai Unió előírta, a magyar jogszabályok még nem tudnak mit kezdeni a költségmegosztókkal.

Piltman-Horváth Barbara

Nem tudni, kötelező-e a költségmegosztó, európai uniós irányelv szerint igen, a hazai jogszabályok azonban nem egyértelműek a határ- idő és a szankcionálás tekintetében.

Négy évvel ezelőtt elfogadták azt az EU-s irányelvet, amely szerint azon távfűtött épületekben, ahol nem lehet fogyasztásmérőket felszerelni, a fűtés mérésére költségmegosztókat kell alkalmazni, ezeket 2016. december 31-ig fel is kell szerelni. Eszerint Magyarországnak már meg kellett volna teremtenie a jogszabályi környezetet, ami alapján a társasházak és a beszerelő cég is lépni tudna.

Pesthy Zoltán ellenőrzi a költségmegosztót. A kis készülékről megosztóak a vélemények
Fotó: Pesthy Márton

A költségmegosztók körül tehát a vélemények is megosztóak, sok társasházban attól félnek, megugrik az eddig fizetett fűtési díj. Egyik olvasónk jelezte, náluk a közgyűlés azért nem szavazta meg a beszerelést, mert nincs sehol leírva, milyen szankcióval jár. - Így viszont nem kockáz- tatjuk, hogy magasabb fűtésszámlát kelljen fizetnünk - mondta az Ady Endre utca egyik lakója. A legtöbb költségmegosztó beüzemelője egy győri telephelyű cég. Ennek vezetője, Előd Csaba elmondta, nem kell aggódniuk a fogyasztóknak. - A mérés lényege, hogy mindenki annyit fizessen, amennyit fogyaszt. Alapvetően az energiatudatos gondolkodás lenne a fő csapásirány, például szellőztetéskor vegyük le a fűtést.

Bár nem tűnik nagy dolognak, a szoba hőmérsékletének emelése egy fokkal 70 százalékkal több energiát használ el, mint ha csak szinten tartaná azt. - A mai rendszerek-ben az is előfordul, hogy mivel nem a tényleges fogyasztás után fizetünk, van, aki akár 25-26 fokra is felfűti a lakását. Ha az elhasznált energia után kellene fizetnie, valószínűleg nem élne ilyen melegben.

A szabályozás legnagyobb problémája, hogy míg az európai uniós irányelv kimond-ja a december 31-i határidőt, addig a jogszabály (281/2016.) meghatározza, hogy egy lakásra - akármennyit is mutasson a költségmegosztó - nem lehet a fajlagos fűtési hőfelhasználás két és félszeresénél nagyobb költséget számlázni. Ugyanakkor nem tartalmazza sem azt, hogy a társasházaknak mikorra kell rendelkezniük a költségmegosztókkal, sem azt, milyen büntetést szabnak ki, és ki szabja ki a büntetést abban az esetben, ha az év végi határ-időt nem teljesítik. Az sem tiszta, hogy ha a lakógyűlés máshogy dönt, mint amit a jogszabályban meghatároztak, azaz nem kívánja felszereltetni a műszert, milyen következményekkel kell számolnia.

Addig inkább maradnak annál a megoldásnál, hogy mindenki fizeti az átalányt, és fűt, ahogy akar.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!