Korai gabonaaratás - Kisebb termés várható az aszály miatt

A Gabonatermesztők Országos Szövetségének közleménye szerint átlagosan 100 milliméternyi csapadék hiányzik a talajból, és emiatt az aszályos területeken kényszerérés tapasztalható.

- Veszprém megyében a helyzet talán még rosszabbis, mint az országos átlag - mondja Nádudvary Gábor növényvédelmi szakmérnök. Megtudtuk tőle: január elseje óta a megyében mindössze 150-200 milliméter eső esett, ami csak a fele az ilyenkor szokásos mennyiségnek. A lehulló csapadék ráadásul ritkán a növénykultúráknak kedvező csendes, áztató eső. Egyre gyakrabban kell a hirtelen nagy mennyiségű csapadék lezúdulásával számolni, ami kevésbé tud hasznosulni. A szomszédos Fejér megyében már megkezdték az őszi búza aratását, ami egy átlagos évben Péter-Pálkor, csak két hét múlva kezdődik. Itt már lehet látni, hogy 3,5-4 tonna gabonát lehet hektáronként betakarítani, ami az átlagos termés 70-75 százaléka. A napokban a megyében is elkezdődik az aratás, a gabonaszemek túl korán megszáradtak, rosszabbak lesznek a beltartalmi értékek, és kisebb lesz a termésmennyiség.

A szakember hozzátette, a szárazság miatt a gombabetegségek kevésbé támadták a táblákat, bár a védekezés preventív jellegű, így ezt sem lehetett megspórolni. A rovarkártevők átlagos mennyiségben vannak jelen, ezeket a szárazság nem fogja meg. Ha marad a száraz meleg, akkor az őszi búza aratása 2-3 hét múlva kezdődik, és itt is a csökkent termésátlagokra lehet számítani.

A kisebb termés az állattenyésztésben is érezteti a hatását. Az alacsonyabb gabona kevesebb szalmát jelent, és a kaszálók hozama is az átlag alatt maradt.

- Mivel a gabonaárakat a világpiac határozza meg, hiába a kevesebb termés, az árak egyelőre jóval a tavalyi alatt vannak. Míg 2016-ban 44-47 ezer forintot adtak a búza tonnájáért, idén 37-40 ezer forintról indulnak a felvásárlási árak. Az őszi árpánál is hasonló a helyzet, a tavalyi 40 ezer forinthoz képest, idén csak 33-35 ezer forintot adnak egy tonnáért. Ha nem fordul csapadékosabbra az időjárás, jelentős terméscsökkenéssel kell számolni a kukorica és a napraforgó esetében is. Az aratók munkáját nehezítheti az is, hogy a gabonaaratás összeér a rep-ce betakarításával - jegyezte meg Nádudvary Gábor.

A tapolcafői ifj. Nagy Lajos családja generációk óta foglalkozik gabonatermesztéssel. - Magyarországnak az éves csapadékszükséglete legalább 500 milliméter, ezzel szemben évek óta 120-140, legfeljebb 180 millimétert mérünk. Tehát öt esztendő tekintetében 1,5-2 évnyi csapadék hiányzik a talajból - fejtegette a Naplónak nyilatkozva ifj. Nagy Lajos. Mint mondta, mindez leginkább úgy érezteti a hatását, hogy apróbbak a gabonaszemek.

- Most kellene a gabonára a csapadék, mivel most hozza a kalászt, ám amennyiben nem ázik meg, akkor a szemek aprók és sikérmentesek lesznek, amik nem kenyérgabona minőségűek. Ez a legnagyobb probléma. A kalászkineveli a megfelelő szemmennyiséget, csak minőségben óriási romlás tapasztalható - fogalmazott a tapolcafői gazdálkodó.

Hozzáfűzte, ha nincs megfelelő csapadék, akkor a nap megérleli a gabonát alacsonyabb, vékonyabb szárral, illetve kisebb kalászokkal, és előbb beérik a növény. A szárnak még nyúlnia kellene felfelé, hogy kiteljesedjen a kalász, ehhez lenne nagy szükség most egy kis csapadékra.A kisebb termésmennyiség az állattenyésztésben is érezteti a hatását. Az alacsonyabb gabona kevesebb szalmát is jelent, és a kaszálók hozama is az átlag alatt maradt.

- Az látszik, hogy a piac még nem állt be. Nagyon változatos volt a csapadék eloszlása, és ezt érezni az árakban is. Különböző helyekről kaptam ajánlatokat, 3500-tól 9000 forintig egy nagy körbálára. Ez átlagosan 150 centiméter átmérőjű és 340 kilogramm tömegű, ami egy lónak az egyhavi takarmánya - mondta el Csontó Zoltán lovasiskola-vezető. Számukra külön nehézséget jelent a szállítás, hiszen ha kamionnal hozatják a takarmányt, az bálánként 1600-2000 forint többletköltséget jelent. Saját szállítás esetében pedig fent kell tartani az ehhez szükséges gépparkot, amihez állattartóként semmilyen támogatást nem kapnak. sag, pt