2015.06.24. 10:58
Klímaváltozás sorozat - Mindannyian felelősek vagyunk
A klímaváltozás környezeti és társadalmi hatása napjaink egyik legfontosabb tudományos kutatási témája. Korábban ezt a területet a globális környezeti problémák - túlnépesedés, elsivatagosodás, fosszilis energiahasználat, ivóvíz – közé sorolták. Az utóbbi években azonban egy újabb, átfogóbb megközelítésben vizsgálják - tudtuk meg Dr. Albert József főiskolai tanártól.
A klímaváltozással kapcsolatos sorozatunk – amelynek összeállítója Dr. Tóth József nyugalmazott egyetemi docens – kilencedik részében erről beszélgettünk Dr. Albert Józseffel, a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola tanszékvezető főiskolai tanárával.
Dr. Albert József Fotó: Archív
Már az 1960-as évektől erősen megnőtt az érdeklődés a környezeti problémák iránt. A hetvenes évek elején megjelent a Medows nevével fémjelzett Római Klub jelentés, a Növekedés határai, mely sokkolóan hatott a világ közvéleményére. ENSZ-bizottságok alakultak a kialakult helyzet vizsgálatára, a sürgős tennivalók megfogalmazására. Megszületett a fenntartható fejlődés fogalma, több tucat könyvet írtak az elmélet kibontására, népszerűsítésére. Sok pozitív kezdeményezés született, de ugyanakkor a káros anyag kibocsátás, amely nagymértékben felelős az éghajlatváltozásért, a legtöbb területen nemhogy csökkent volna, hanem tovább nőtt.
A klímaváltozás problémája tehát nem új keletű, hatásai viszont évről-évre súlyosbodnak, mielőbbi cselekvésre, alkalmazkodásra sürgetve minket. Jelentősen csökkenteni kellene a felmelegedést előidéző káros anyag kibocsátást, melynek legnagyobb részéért éppen az ipari nagyhatalmak, például Kína és USA, felelősek. A prevenció mellett fontos a megváltozott helyzethez való alkalmazkodás. Különféle szereplők együttműködésére van szükség, a kormányok, politikusok, szakértők mellett a lakosságnak is felelőssége van ebben. Nem mindegy, hogy hogyan gondolkodnak az emberek a klímaváltozásról, mit tartanak értéknek.
Rokeach szerint az értékek olyan tartós vélekedések, amelyek egyénileg és társadalmilag kívánatosnak tartott konkrét viselkedésmódokra, illetve végállapotokra vonatkoznak. A különböző értékvizsgálatok a környezeti értékeket a viszonylag későn kezdték el kutatni direkt módon. A tömegeket érintő anyagi szükségletek mellett kezdetben háttérbe szorult környezeti értékekre Inglehart hívta fel a figyelmet. Hangsúlyozta, hogy amikor már a közvetlen létfenntartás nem kérdéses, a fejlettebb társadalmakban megjelenik a posztmateriális értékrend, benne a környezeti értékek, például a tiszta levegő, a szép természeti környezet és az egészséges ivóvíz.A világon ma leginkább elfogadott és elterjedt értékvizsgálati módszer tesztjében Shalom H. Schwartz három természethez kapcsolódó értéket mér: egység a természettel, környezetvédelem, a szépség világa. Schwartz úgy véli, hogy a természetért való aggódás az egész emberiségért való aggódással szorosan összefügg.
Az értékek mellett az emberek attitűdjeinek is fontos szerepe van abban, hogy miként viszonyulnak a környezetükhöz. Az attitűd általános értelemben pszichológiai viszonyulás, tartós beállítódás. A környezeti attitűd egy személy környezethez köthető hiedelmeinek, érzelmeinek és viselkedéses szándékainak összessége. A vizsgálatok arra mutattak rá, hogy az emberek fejében a különböző környezeti attitűdök gyakran ellentmondásosak, nem alkotnak egységes, logikus rendszert. Környezettudatos magatartás általában akkor jön létre, ha az egyén személyes normaként morális kötelességet érez az egészséges, tiszta környezet iránt.
