Hazánkban eddig ismeretlen szúnyogfajok jelenhetnek meg a klímaváltozás hatására

Klímaváltozással kapcsolatos sorozatunk – amelynek összeállítója Dr. Tóth József nyugalmazott egyetemi docens – tizedik részében erről beszélgettünk Dr. Gajda Zita kutatóbiológussal és Dr. Szepesszentgyörgyi Ádám ökológussal, a szúnyoggyérítés szakértőivel.

A Magyarországon élő csípőszúnyogokra eddig többnyire úgy gondoltunk, mint a turizmust és az emberek komfortérzetét zavaró élőlényekre. Az utóbbi évek azonban egyre több bizonyítékot szolgáltatnak arra vonatkozóan, hogy a csípőszúnyogokra úgy is gondolnunk kell, mint betegségterjesztő ízeltlábúakra.

Dr. Gajda Zita kutatóbiológus és Dr. Szepesszentgyörgyi Ádám ökológus

Magyarországon közel ötven csípőszúnyog-faj ismert, ezekből nagyjából egy tucat okoz csípéseikkel ártalmat embereken. A hazai csípőszúnyog-fajok által közvetített megbetegedések közül a Nyugat-nílusi láz, valamint a szem- és bőrférgesség előfordulása napjainkban csekély esetszámot mutat. Maláriás megbetegedések, pedig a második világháborút követően már egyáltalán nem detektálhatóak Magyarországon, csak külföldről behurcolt esetek fordulnak elő.

A klímaváltozás következtében azonban kedvező környezeti feltételek jelennek meg egyéb, invazív csípőszúnyog-fajok számára is. Az invázió természetes folyamat, mindig is létezett, a mai globális problémát az élőlények terjedésének rohamos ütemű felgyorsulása okozza. Ebben sajnos a legfontosabb tényező az ember. A kereskedelem általi véletlen behurcolások, a kontinenseket átívelő utazások, az élőhelyek átalakítása, mind új lehetőségként jelennek meg az élőlények számára, és hozzásegítik őket az ismeretlen területeken való tömeges elszaporodáshoz.

Európában a legnagyobb riadalmat két idegen csípőszúnyog-faj délről észak felé történő terjedése és tömeges elszaporodása okozza, amelyben kulcsszerepet játszott a szerencse bambuszok és gumiabroncsok kontinensek közötti szállítása. Az egyik faj az Ázsiai tigrisszúnyog, a másik pedig az Ázsiai bozótszúnyog. Mindkét faj számos trópusokon gyakori kórokozók terjesztésére képes, a legismertebbek Chikungunya vírus, Dengue vírus, encephalitis vírusok és különböző fonálféreg fajok.

Az Ázsiai tigrisszúnyog Európában történő széleskörű elterjedését és megtelepedését jól mutatja, hogy amíg 20 évvel ezelőtt csak néhány ponton, főként Olaszországban, volt kimutatható, addig az idén januári adatok alapján már a teljes mediterrán medencében megtalálható. Sőt az elmúlt évek során több európai országban is regisztráltak a fajhoz köthető emberi megbetegedéseket.

Magyarországon szintén kimutatták a két fajt. 2012-ben Szentgothárd mellől került elől egy Ázsiai bozótszúnyog lárva, míg 2014-ben Bajától nem messze fogtak be két darab Ázsiai tigrisszúnyog nőstényt. Minden bizonnyal behurcolt esetekről van szó, az említett fajok kimutatása még nem azt jelenti, hogy a jelenlegi klimatikus viszonyok között megtelepedésre is képesek hazánkban. Ezen túlmenően a vektorszervezet jelenléte nem vonja maga után egyenes következményként az általa terjeszthető megbetegedések megjelenését is.

Az invazív csípőszúnyog-fajok elleni hatékony védekezés szerves része a jól működő szúnyogfelügyeleti rendszerek megalapozása és a preventív biológiai védekezések eredményes magyarországi megvalósítása mellett az ismeretterjesztés és a széleskörű társadalmi összefogás.