Értesítik a devizahiteleseket - A bankoknak szeptember 30-áig kell kiküldeniük ügyfeleiknek a leveleket

Az elszámolási törvény kapcsán kérdezzük Kispál Editet, a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének szóvivőjét.

– Konkrétan kik kapnak levelet ebben az időszakban?

– Azok a magánszemélyek/fogyasztók, akik forint-, illetve devizahitel-szerződést kötöttek.

– Mely konkrét szerződéstípusokra vonatkozik az elszámolás?

– Az elszámolási kötelezettség a jelzáloghitelekre, a személyi kölcsönökre, a gépjárműhitelekre; az árfolyamgátas szerződésekre, a kedvezményesen végtörlesztett hitelszerződésekre, a követeléskezelőnek átadott hitelszerződésekre, valamint a felszámolás/végelszámolás alatt álló hitelintézetekkel kötött szerződésekre vonatkozik.

– Ezenkívül még kik kaphatnak a közeljövőben a bankjuktól elszámoló levelet?

– A banknak az elszámolást november 30-áig kell postáznia annak a fogyasztónak, aki a deviza alapú hitelszerződését kedvezményes, rögzített árfolyamon végtörlesztette. Természetesen csak abban az esetben, ha azt a fogyasztó március 31-éig írásban kérvényezte. Amennyiben a pénzügyi intézmény vagy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) peres eljárást kezdeményezett, és annak befejezése augusztus 1. után történik, abban az esetben a per befejezésétől számított 60 napon belül kell az elszámoló leveleket kiküldeni. A peres eljárásról információk olvashatók az adott bank és az MNB honlapján, illetve a hirdetmények között is fel kell tüntetni.

– Mely szerződéstípusokat nem érint az elszámolási törvény?

– A törvény nem terjed ki a hitelkártyához kapcsolódó kölcsönszerződésekre, a folyószámlahitelekre, az állami kamattámogatással nyújtott lakáscélú forintkölcsön-szerződésekre, illetve azokra az esetekre, amikor a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. az ingatlant már megvásárolta. Ami még nagyon fontos, ebben az elszámolási időszakban az úgynevezett nullás értesítőket a bankok nem küldik ki.

– Mi az a nullás értesítő?

– A nullás értesítő/elszámolás azt jelenti, hogy a bank nem módosította a szerződést egyoldalúan, vagyis menet közben nem számolt fel olyan költséget, amit a Kúria tisztességtelennek mondott ki, ezért a fogyasztó részéről nem történt túlfizetés, tehát a banknak nincs visszafizetési kötelezettsége.