A hiányszakmákra jelentkezőket ösztöndíjjal segítik

Ács, asztalos, épület- és szerkezetlakatos, festő, gépi forgácsoló, gyakorló ápoló, laboratóriumi technikus, mezőgazdasági gépész, szerszámkészítő, villanyszerelő - tíz olyan foglalkozás, amelyben nincs elég szakember a megyében.

- A megyei szakképzésfejlesztési koncepcióban rögzíteni kell azt a 15 szakmát, amely a megyében hiányszakmának minősül. Az ezekre a szakmákra jelentkező tanulók állami ösztöndíjra jogosultak - tájékoztatott Markovszky György, a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

Elmondta még, hogy a kamara folyamatosan egyeztet a szakképző intézmények fenntartóival azért, hogy ki tudja alakítani azt a szakmai kört, amire a legnagyobb szükség van. Érdekes módon hiába jelent az ösztöndíj jelentős családi bevételt, a rászoruló családok gyerekei mégsem ilyen szakmákat választanak. Meg kellene győzni azokat a családokat, ahol hetedik-nyolcadik osztályos gyermek van, hogy elsősorban ezekre a hiányszakmákra jelentkezzenek. Van egy ellenérzés a magyar családokban az államilag támogatott kezdeményezé-
sekkel szemben, pedig ebben az esetben a tanuló három évig ösztöndíjban részesül. Ugyanakkor a megjelölt szakmákkal biztosan el lehet helyezkedni és az átlagkeresetnél magasabb fizetéshez is lehet jutni.

A balatoni idegenforgalmi szezonban nagy problémát jelent a szakképzett munkaerő hiánya  Archív fotó: Balogh Ákos

Markovszky György felhívta a figyelmet arra is, hogy megváltozott a világ. A szülők, a gyerekek nincsenek tisztában azzal a mögöttes tudással, ami ma egy szakmához kell. Egyre kisebb a szerepe a fizikai készségnek, viszont egyre több elméleti tudásra van szükség. A legégetőbb probléma a lakatos-, esztergályos- és más fémipari szakmák terén mutatkozik a megyében. Ezeken a területeken korlátlan a beiskolázási lehetőség, és ösztöndíjas szakmákról van szó. Évek óta nagy a hiány villanyszerelőkből, egész osztályokat nem tudnak beiskolázni. A villamos szakma is annyit fejlődött, hogy komoly tudásra van szükség ahhoz, hogy helyt tudjanak állni a munkaerőpiacon. Igaz ez az építőipari szakmák teljes körére is.

Az államnak kötelezettsége lenne legalább járási szinten, tömegközlekedéssel elérhető képzési központokban megadni a lehetőséget minden gyereknek a tanulásra. Vannak, akik egy adott járási központtól 25-30 kilométerre laknak, és a szülők nem akarják, hogy kollégista legyen a gyerek. Nagyon sokan félnek elengedni 14 éves gyermeküket a tömegbe , és nem akarják azt, hogy tőlük távol lakjon a fiatal és csak hétvégén járjon haza.

Nagyon fontos lenne, hogy legalább járásonként legyen meg minden lényeges szakmában a képzési feltétel. Jelenleg két képzési központ van a megyében. Az egyik a Veszprémi Szakképzési Centrum, a másik a pápai. Az hogy Ajkán nincs ilyen, igen nagy problémát jelent. Tapolcán, Füreden vagy Fűzfőn ugyanúgy megvannak ezek a képzési lehetőségek, de nem állami fenntartásban, azaz az államnak csak korlátozott befolyása van rájuk.

- Azt gondolom, hogy a legfontosabb az lenne, hogy a 14 éves korú gyerekek, ha akarnak, akkor mehessenek tömegközlekedéssel elérhető helyre, megbízható iskolába, és tudjanak olyan szakmát szerezni, amiből meg tudnak élni. Ilyen szakmák jócskán vannak, ez nem kérdés. A kérdés az, oda tudjuk-e irányítani a gyerekeket. Az egész társadalom feladata lenne őket olyan állapotba hozni, hogy 16-18 éves korukra alkalmasak legyenek valamire. Ez ma, nagy tömegek esetében nem így van - zárta mondandóját Markovszky György.