A kkv-k 39 százaléka tervez idén béren kívüli juttatást kínálni a dolgozói számára

A legnépszerűbb az Erzsébet-utalvány, majd a közlekedési költségek megtérítése, és a dobogó harmadik fokán, szorosan a második mögött a Szép-kártya áll.

Az egyik kereskedelmi bank felmérései szerint a kkv-k mindössze 39 százaléka kíván béren kívüli juttatást adni dolgozói számára. Ahogy az a statisztikákból látszik, és ahogy az logikus is, nem mindegy, hol dolgozik a munkavállaló. A cég mérete nagyban befolyásolja azt, hogy tud-e béren kívüli juttatásokat adni dolgozóinak. A mikro- és kisvállalkozások közel háromnegyede nem tudja semmilyen juttatásban részesíteni munkavállalóit, a kisvállalkozások már jobb helyzetben vannak, a cégek 70 százaléka egészíti ki a fizetést valamilyen formában.

A személyi jövedelemadó kulcsának 16-ról 15 százalékra csökkentése a béren kívüli juttatások adóterhére is hatással van. A szuperbruttósítás eltűnt, de az a szabály megmaradt, hogy a juttatások értékének 1,19-szerese után kell az szja-t és az egészségügyi hozzájárulást levonni. A kedvezményes adókulcs 35,7-ről 34,5 százalékra mérséklődött, a minimálbér pedig 111 ezer forintra nőtt. A kedvező adózású juttatások összege azonban nem haladhatja meg a nettó 200 ezer forintot, e határt átlépve ugyanis már 49,98 százalék az adókulcs.

Veszprémben is sok helyen elfogadják a Szép-kártyát. Képünkön Kovács Judit, recepciós. Egy felmérés szerint a fővárosban és a Balatonnál fizettek  legtöbbet a kártyával
Illusztráció: Balogh Ákos

A Szép-kártyák javára íródik az is, hogy a plasztikra utalt összeg nem számít bele a 200 ezer forintos korlátba, így akár - ha más juttatást nem kap a munkavállaló - 450 ezer forintot is tehet a munkáltató a kártyára 34,5 százalékos adókulcsos adózással.

Az utóbbi években javuló tendenciát mutat viszont a kártyán felhalmozott összegek felhasználása. A ráutalt összeget ugyanis az utalást követő második év májusáig használhatják fel, azaz 2016 májusáig a 2014-es év végéig rátöltött összeget kell elkölteni, különben az visszautalásra kerül a munkaadóhoz. Felmerül a kérdés, hogy akkor miért nem tudja a cég visszajuttatni a dolgozó számára a fel nem használt összeget. Adatvédelmi okokból ezeket az összegeket a vállalkozások ömlesztve kapják meg, nem tudják, melyik munkavállalójuk mennyit nem használt fel, így vissza sem tudják utalni.

A kereskedelmi bankok óriási kampányt folytattak az elmúlt években, hogy ne „vesszen kárba” a pihenőkártyára kapott összeg, ma már egyre többen használják ki ezeket a lehetőségeket. Egy kutatásból kiderül, hogy 2015-ben a fővárosban és környékén használták legtöbben kártyájukat, és összesen 27 milliárd forintot költöttek. A vidéki térségek közül a dél-alföldi, észak-magyarországi és a balatoni régió volt a legnépszerűbb. A Balatonon és környékén fizettek alkalmanként a legtöbbet - több mint 10 ezer forint/tranzakció -, ami az átlagos országos költések több mint háromszorosa.