Az új döntési forma felgyorsította a hatósági ügyek elintézését

Kovács Zoltán, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára arról tájékoztatta lapunkat, hogy a függő hatályú döntés bevezetésével az ügyfelek a lehető leggyorsabban megkapják a hatóság döntését, és garanciát arra, hogy ügyükben legkésőbb két hónapon belül döntés születik.

- Függő hatályú döntést akkor hoz a hatóság, ha az állampolgár kérelmet terjeszt elő, és az ügyet nem lehet nyolc napon belül elintézni, mert ehhez nem áll rendelkezésre minden adat. A döntésből az ügyfél megtudja, hogy megindult az eljárása és az legkésőbb mely időpontig fejeződik be – mondta Kovács Zoltán. Hozzátette: a hatóság a függő hatályú döntésben vállalja, hogy ha két hónapon belül nem bírálja el az ügyet, akkor a kérelmező kétszeresen visszakapja azt az összeget, amit az eljárásért kellett fizetnie. Ha az eljárás ingyenes volt, tízezer forintot kap.

- A függő hatályú döntés az engedélyt is helyettesíti az eljárások egy részében. Például a kérelmében foglalt épületet lebonthatja az ügyfél, ha a hatóság nem hoz döntést két hónapon belül – hangsúlyozta az államtitkár. Fontos azt is tudni, hogy nem lép hatályba a függő hatályú döntés, ha a hatóság két hónapon belül elbírálja az ügyet, azaz olyan, mintha nem is létezett volna.

- Annak érdekében, hogy az ügyfelek ne értsék félre a függő hatályú döntést, a hatóságok folyamatos tájékoztatást nyújtanak személyesen és telefonon is. Az új döntési forma hatására gyorsult az ügyintézés. A függő hatályú döntést csak a nyolc napon belül el nem intézett ügyekben kell meghozni, ezért gyors döntéshozatalra ösztönzi a hatóságokat. Ennek köszönhetően az elmúlt negyedévben kétszeresére emelkedett a nyolc napon belül lezárult eljárások aránya – számolt be Kovács Zoltán. Havi szinten a több mint 1 millió 720 ezer hatósági eljárásból alig több mint 250 függő hatályú döntés lép életbe, tehát a hatóságok figyelnek a kéthónapos végső határidő betartására.