A vállalati létszám növekedésével a felső vezetésben egyre több a nő

A szociológiai és szervezeti magatartással foglalkozó hazai és nemzetközi szakirodalom egyik fontos témája a női egyenjogúság megvalósulása az üzleti életben. A nők ranglétrán történő előrehaladásának jellemző problémája az úgynevezett üvegplafonhatás. Eszerint egyes női vezetői szintek azért nem érhetők el a hölgyek számára, mert egyfajta diszkrimináció létezik velük szemben. A GKI Zrt. májusi vállalati felmérésében 1081 válaszoló segítségével ennek járt utána: cégeket kérdeztek meg, milyen arányban vannak jelen a nők a felső, illetve középvezetésben.

A vállalkozásoknál a felső vezetők körében 30 százalék a nők aránya, míg a középvezetők körében 33 százalék. Vagyis a nők részesedése számarányuknál alacsonyabb, emellett a „gyengébb nemnek" kissé még nehezebb felső vezetővé válnia, mint középvezetővé.

A vállalati létszám növekedésével a felső vezetésben emelkedik a nők aránya. A kisvállalatoknál 26 százalék, az 50-150 főt foglalkoztató cégeknél 32 százalék, a 150- 250 közöttieknél 30 százalék, míg a nagyvállalatoknál 35 százalék a nők súlya a felső vezetésben. Ugyanakkor a kisvállalatok csaknem felénél 10 százalék alatti a női felső vezetők aránya, ez a 250 fő feletti vállalatok csak egyötödénél jellemző. A középvezetők esetében hasonló trend rajzolódik ki: a méret növekedésével párhuzamosan nagyobb a nők szerepe: a 21- 50 fő közötti cégeknél 30 százalék, az 51-150 fős vállalkozásoknál 33 százalék, a 150- 250 fő közötti vállalatoknál 32 százalék, míg a nagyvállalatoknál 37 százalék az arány.

Fintáné Dóra Mária, Malomsok polgármestere Fotó: Polgár Tibor

A „férfiasabb" tevékenységek esetében (építő-, gép-, fémipar) a női felső vezetők aránya alacsonyabb. Leegyszerűsítve: ahol többségben férfi a beosztott, akik ráadásul a nők számára megterhelő fizikai munkát végeznek, ott a vezető is inkább férfi. A női felső vezetők aránya az élelmiszeriparban a legnagyobb, 76 százalék. Jelentős a súlyuk továbbá a könnyűiparban (36 százalék), az üzleti szolgáltatások területén (37 százalék), és a kereskedelemben is (33 százalék).

A női középvezetők esetében az ágazatok közötti különbségek kevésbé kirívók, mint a felső vezetőknél, több ágazatban is jelentős arányban képviseltetik magukat a hölgyek: leginkább az üzleti szolgáltatásokban (43 százalék) és a könnyűiparban (48 százalék). Kiemelkedő a súlyuk a kereskedelemben (40 százalék), az élelmiszer- és a vegyiparban (37, illetve 36 százalék).

Fintáné Dóra Mária, Malomsok polgármestere a kérdéskör kapcsán rámutatott, a nőknek nincs egyszerű dolguk a karrierépítést tekintve, hiszen sokuk fontos célja a munkahelyi előremenetel mellett, hogy édesanyává váljanak és ellássák a háztartást, a családot. Mindezek összeegyeztetése azonban nem egyszerű, valamint szükség van a család részéről a támogató háttérre is.

- Nekem már volt családom, amikor betölthettem a település vezetői pozícióját. Annak érdekében, hogy ezt a munkát össze tudjam egyeztetni a családdal, rengeteget segített a férjem, aki ellátja az otthoni teendőket, hogy emiatt ne legyen lelkiismeret-furdalásom. A vezetői munka ugyanis nagyon sok időt, energiát vesz igénybe - hangsúlyozta.

Mint mondta, a nőknek sok esetben duplán kell bizonyítaniuk, hiszen gyakran meg kell küzdeniük az olyan sztereotípiákkal, hogy a nők gyengébbek, kedvesebbek és kevésbé keménykezűek, mint az „erősebbik" nem képviselői. - Szerintem a főként női jellemvonásnak tartott nyitottsággal, a megértéssel, illetve a fejlett konfliktuskezelési készséggel sok ügyet meg lehet oldani. Ezekkel a tulajdonságokkal gyakran többre mehetünk, mint az erővel és a keménységgel. Arról nem beszélve, hogy egy női vezető is tud kemény lenni, ha szükséges - mutatott rá Malomsok vezetője.

- Korábban a közigazgatásban dolgoztam, mint szociális ügyintéző. Ismertem a lakosságot, a gondjaikat, a szociális problémáikat. Nyitott voltam az emberek felé, így mindig bizalommal fordultak hozzám magán- és hivatalos ügyekben egyaránt. Ennek hatására úgy gondoltam, kipróbálom magam, mint a település vezetője. Nagyon sokat beszélgettem erről a családommal, mert láttam, hogy a polgármesteri munka milyen sok időt vesz igénybe. Szerencsére megkaptam a családtagjaimtól a kellő támogatást, mivel ezt a munkát csak nagyfokú odaadással, lelkiismeretesen lehet végezni annak érdekében, hogy fejlődjön a falu - fogalmazott Fintáné Dóra Mária. Hozzátette, máig fontos mottója maradt: Aki irányítani akar, előbb meg kell tanulnia szolgálni.