A kétsebességes Európa presztízsveszteség lenne - Hagyni kellene a görögöket csődbe menni?

Senki sem tudja biztosan végiggondolni a lehetséges következményeket, a görög kormány, a görög nép, az Európai Unió tagállamai sem, ezért mindenki arra vár, a görögök maguktól kerüljenek olyan helyzetbe, hogy kénytelenek legyenek bevezetni a saját valutájukat. Mindenki szeretne a felelősségtől megszabadulni, fogalmazott Mihályi Péter. A Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karának pénzügytan intézeti tanszékének vezetője hozzátette: abban az esetben, ha a görögöket megmentik, az unió többi országa később arra hivatkozhat majd, ezt egyszer a görögökkel is megtették.

Spanyolország, Olaszország, Portugália, Franciaország tízszer, hússzor nagyobb ország, mint Görögország, hasonló helyzetben az unió nem tudja ezeket az országokat megmenteni. Ennek a megoldásnak ez a hátránya: bár most ezt a gondot megoldjuk, pár év múlva sokkal súlyosabb lesz a probléma. Abban az esetben, ha a görögöket hagyják csődbe menni, Görögországnak be kell vezetnie a saját valutáját, a vagyonok jelentősen leértékelődnek. A görög gazdaság olyan gyenge lábakon áll, az sem biztos, hogy a saját valutával három, négy, öt éven belül talpra áll. Egyik válság után jön a másik válság, választások, új kormányok, szélsőségek.

Az intézeti tanszékvezető egyetemi tanár szerint Magyarország ugyanilyen helyzetben volt 2008-ban. Akkor megmentették Magyarországot, a magyar kormány megbízható szövetségese volt az Európai Uniónak, a mostani görög kormány nem az.

- Személyes véleményem, hogy hagyni kellene a görögöket csődbe menni, ez Európa érdeke, de egyáltalán nem vagyok biztos benne, hogy ez történik majd. Ennek a valószínűsége körülbelül hatvan százalék. A görög bankokat bezárták, az emberek elvesztették a bizalmukat és nem hajlandók oda betenni a pénzüket. Úgy nem tud működni a bankrendszer, ha az emberek csak kiveszik a pénzüket a bankból és betenni nem tudják. Márpedig racionális ember, vállalat, vállalkozó belátható időn belül nem teszi be a pénzét a bankba. Egyelőre nem is tudja, mert azok zárva vannak.

Arra a kérdésre, az eurót mennyire rengeti meg, ha a görögök esetleg kilépnek az euróövezetből, a közgazdász úgy válaszol: az eurónak túlságosan sokat nem számít, ha a görögök bevezetik a saját valutájukat, a drachmát. Annyiban igen, hogy a következő alkalommal, amikor Spanyolország, Portugália vagy bárki kerül bajba, reális lesz a lehetősége, hogy ők is kilépnek az euróövezetből. Előfordulhat, hogy a világ nagy országainak, például Kínának, az Egyesült Államoknak nagy bankjai úgy vélekednek: talán nem kellene olyan sok eurót tartanunk, mert az euróval mindig baj történik. Ez az euro leértékelődéséhez vezethet. Ez nem olyan nagyon nagy probléma, de a dollárhoz képest az euró meggyengülhet. Távlati következmény, ha a következő magyar kormány azzal jelentkezik majd Brüsszelben, hogy szeretné bevezetni az eurót, várhatóan az unió szigorúbb feltételeket támaszt majd vele szemben.

- Van még egy, nem is nagyon távlati veszély. Könnyen lehet, hogy azt mondják az Európai Unió nagy országai, ha túl lesznek a görög válságon: felgyorsítjuk a folyamatot, az uniót átalakítjuk kétlépcsőssé. Mindenki, aki nem tagja az euróövezetnek, másodosztályú európai uniós tag. Az unió eurót használó országai közös jogszabályokat, intézkedéseket hoznak és úgy döntenek, aki nincs bent az euróövezetben, azzal nem foglalkoznak. Reális veszély, ha a németek és franciák közlik, hozzuk létre a kétsebességes Európát. Ez súlyos presztízsveszteség, történelmi és politikai értelemben.

Mihályi Péter közgazdász szerint a görög emberek csodára várnak

A jelenlegi helyzet későbbi hatását ma nehéz volna megjósolni. Az unióból kizárni senkit nem lehet, de bárki kiléphet. Nem lehet tudni, a görögök hogyan döntenek. Az emberek csodára várnak, arra, hogy kapjanak újra pénzt, minden oldódjon meg. Ha kiderül, hogy nincsenek csodák, leértékelődnek a vagyonok és nem lesz gyógyszer a patikában, az emberek dühösek lesznek a kormányukra.

- Felelős politikus nem meri kijelenteni, mit kellene csinálni. Én sem tudom, mi a legkevésbé rossz megoldás. Mert jó megoldás nincs.

A közgazdász szerint a görög helyzet sok tekintetben hasonlít a magyarhoz.

- Külföldi hitelekből fejlesztjük az országot, tovább nyújtózkodunk, mint ameddig a takarónk ér. A magyar államnak ma is deficites a költségvetése két százalék ugyan és nem öt, de attól még deficites , és éppen most akarunk olimpiát rendezni, amiből a görögöknél is baj volt. 2008-ban megmentettek minket, mert szerettek bennünket és nem sokba kerültünk. De ha holnapután bajba kerülünk, nem tudom, mi lesz a helyzet. Reméljük, hogy nem kerülünk bajba.

A görög válság nem új keletű, évek óta rendszeresek a hatalmas tüntetések. Fotó: Wikipedia Archív